A natúrparkok 1997-ben jelentek meg Magyarországon európai mintára. A Cserháttal együtt már négy hivatalos natúrparkunk működik. (A másik három a vértesi, az írottkői és a pannontáji. Jövő januárban a Szatmár-Beregit adják át.) Hivatalosan akkor lesz egy terület natúrpark, ha a szükséges dokumentumok benyújtása után a környezetvédelmi miniszter hozzájárul a működéséhez. Nem kért ilyen hozzájárulást a Nagy-milici, a Körösök-völgyi, a soproni, a Kerka-menti, az őrségi és az ipolymenti natúrpark.

A natúrpark önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által létrehozott közhasznú alapítvány vagy egyesület keretében fenntartott terület, amelynek elsődleges célja a térség természeti, táji értékeinek megőrzése, a környezet fenntartható használata és szükséges fejlesztése. Feladataiban más, mint a nemzeti park, a natúrpark ugyanis nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusra, a hagyományos természetkímélő gazdálkodásra, a falvak népi építészeti értékeinek, tájképi környezetének megőrzésére.

A Cserhát keleti és északi középhegységi, illetve dombvidéki jellegű részén olyan egyedi kultúrtáj jött létre, ahol természeti értékek tárháza maradt fenn napjainkig. A természeteshez közeli erdők és az évszázadok óta művelt szántók, legelők, rétek egyaránt értékes növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. Bővizű források, természetesen kanyargó patakok, évszázados kocsányos tölgyek találhatók a területen.

Az új természeti régió nemcsak biológiai értékekkel, hanem néprajzi különlegességekkel is rendelkezik. Itt található a népi építészetéről híres Hollókő és Terény, de a többi falu is sok palócházzal büszkélkedhet. A Hollókőn fennmaradt a XVII-XVIII. századi hagyományos településforma és építészet tette érdemessé az ófalut és táji környezetét arra, hogy 1987-ben felvételt nyerjen az UNESCO világörökségi listájára. A natúrpark falvaiban várak, Árpád-kori templomok, kastélyok, kúriák csalogatják az érdeklődőket.

A Cserhát Natúrpark koordinációs feladatait a Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány látja el. Az alapítvány célja, hogy a natúrpark településein olyan szolgáltatási formák alakuljanak ki, amelyek révén a lakosság megélhetéshez, jövedelemkiegészítéshez juthat - például a falusi turizmuson, üdülésen, ökoturizmuson, szolgáltatásokon keresztül.