Magyarországon 160 ezer emberről tudják, hogy Alzheimer-kórban szenved, jóval többről nem vezetnek statisztikát, és sokan vannak, akik valamilyen emlékezetzavarral járó más betegséggel élnek. Az ápolás nehézségeivel küszködő hozzátartozókat is figyelembe véve, több százezer ember sorsát érintő kórról van szó, amelyet még mindig nem tudnak meggyógyítani, de világszerte, s Magyarországon is, nagy erőkkel folyik a kutatómunka a baj enyhítése érdekében.

Évente 4,6 millió új beteget regisztrálnak a nagyvilágban, hét másodpercenként azonosítanak egy új esetet. Az Európai Unióban évente 1,4 millió az új beteg. Az előrejelzések szerint húszévente megduplázódik a betegek száma, 2030-ra 65,7 millióra számítanak.

Az Alzheimernek két fő típusa van: az egyik a 65 évesnél idősebbek körében alakul ki, és 85 év felett minden második embert elérheti - mondta Hámori József professzor, az MTA alelnöke. - A másik típus már 30-35 év fölött jelentkezhet, genetikai alapon, melyet az agykéreg szerkezetét károsító gének okozhatnak.

Az első változat a gyakoribb. Az Egyesült Államokban folytatott kutatások során arra jöttek rá, hogy azok a betegek, akik már nem tudnak beszélni, énekelni még képesek. Ezért énekeltetik őket, és ezzel visszahoznak számukra szavakat, amelyekkel újra képesek kommunikálni.

A feledékennyé válástól, a demenciától szenvedő betegek 60 százalékánál állapítható meg az Alzheimer-kór, de okozhatja más betegség is. A demencia folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünetcsoport, amely kihat a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre és az érzelmekre.

Nem minden feledékenység jelent betegséget. De vannak tipikus tünetek. A legelső, és legfeltűnőbb a rövid távú memóriazavar. Aki egyszerűen csak feledékeny, annak hirtelen nem jut eszébe a szomszédja neve, de azt tudja, hogy akivel beszélget, az a szomszédja. A demens beteg nemcsak a szomszédja nevét felejti el, hanem a körülményeket is. Gyakran válik gyanakvóvá, ingerlékennyé, depresszióssá, közömbössé, szorongóvá.

A kór nagyon hosszú, 8-10 évig tartó, lassú lefolyású, s gyakran már a kezdeténél felbukkannak a súlyos tünetek. A legújabb kutatások nyomán találtak olyan terápiás módszert, amellyel el lehet érni, hogy a súlyos tünetek csak az utolsó két évben jönnek elő.

Rajna Péter, a SOTE professzora szerint rendkívül fontos a korai felismerés. Ebben új vizsgálati módszerek segítenek, és születőben vannak olyan szerek, amelyek a kórfolyamatot módosíthatják. Korábban ígéretesnek tűnt a kóros immunfehérjék elleni vakcináció, de ezzel egyelőre leálltak, mert néhány esetben agyvelőgyulladás lépett fel.

A legnagyobb esélyt ennél a betegségnél is a megelőzés jelentheti, amely már a gyermekkori életvitellel kezdődik. Az egészséges táplálkozás és a mozgás, amely a jó általános biológiai állapot előfeltétele, csökkenti az időskori emlékezetzavarok kialakulásának kockázatát. Azt is megállapították, hogy a rendszeres, jó alvás segít a megelőzésben. Ez nyilván összefügg a kiegyensúlyozott élettel. Nagyon ártalmas ebből a szempontból is a prolongált stressz. Ilyen helyzetben az első feladat, a zavaró jelenség felismerése, és az, hogy a prolongált stresszt kiváltó dolgokat el kell rendezni. Igen jó hatású a hasznosságtudat megőrzése, a rendszeres fizikai és szellemi gyakorlat.

A kutatásokból kiderült, hogy bizonyos képességek időskorban is megmaradnak. Nem romlik például a helyzetfelismerés és az új tapasztalatokból való ismeretszerzés. Ezekre a tulajdonságokra építik sok kultúrában például az idősek tanácsát.