Az ötszázalékos részesedés első pillantásra nem tűnik elérhetetlen eredménynek, ám egy "platformkonzervatív" iparágban, ahol szinte minden hadállást öt nagy vetélytárs (a Symbian, a Windows Mobile, a BlackBerry, a Palm és az iPhone OS) ural, komoly fegyvertény lenne. Mindamellett az elérésében senki sem kételkedik komolyan, inkább csak az időpont bizonytalan. Az Android ugyanis egy új, felhasználó-központú filozófia képviselője, és kitalálói olyasmit tudnak, amit a többiek - talán az iPhone OS gyártóinak kivételével - nem is sejtenek: hogy a júzert is be lehet vonni a fejlesztésbe, és a telefon szoftveresen ugyanolyan testre szabható lehet, mint mondjuk a PC.

Az utóbbi, vagyis a testreszabhatóság évtizedes kívánság az ügyfelek részéről. A vevők többsége a telefon formájába és néhány alapszolgáltatásába szeret bele, a funkciók (és olykor a hardverelemek) többségét egész életében semmire nem használja. Telefont "konfekcionálni" - vagyis egy adott hardverkonfigurációt a vásárló igényei szerint összeállítani, ugyanúgy, ahogy a számítógépünket rakják össze elemekből a jobb PC-boltokban - sajnos továbbra sem lehet, annak viszont van realitása, hogy a telefon tudását szinkronba hozzuk a saját kívánságlistánkkal.

Ezen az úton a tömegtermékek közül tényleg az iPhone jutott a legmesszebb, az Android viszont egy egészen új szintet képvisel. Ez az operációs rendszer ugyanis nyílt forráskódú, ami a fejlesztők és a felhasználók dolgát is megkönnyíti. Az Andorid SDK (Software Development Kit, azaz fejlesztői csomag) szabadon letölthető a Google fejlesztői oldaláról (azért onnan, mert az Android a Google gyermeke), és a programcsomag birtokában a "haladó amatőröktől" az igazi profikig bárki nekiállhat, hogy a személyes igényeit pontosan visszatükröző mobilt barkácsoljon.

Azaz pakolhat a telefonjára naptárat, térképet, útvonaltervezőt, levelezőt - mindezt ingyen, és abban a biztos tudatban, hogy az új alkalmazások tökéletesen kompatibilisek lesznek a készülékkel, illetve annak operációs rendszerével (ami a ma elterjedtebbnek számító platformok esetében még a gyári programok némelyikénél sem garantált).

Az Android az összes "telefonon túli" funkciót is támogatja, ami elvileg a telefon külső bővíthetőségéhez is utat nyit. Azaz bátran kapcsolhatunk a géphez GPS-t, kamerát, Wifi-vevőt, giroszkópot, hangszórót, az operációs rendszer nem fog zavarba jönni, és képes lesz kezelni az új perifériát. A beépített okosságok közé tartozik az összes elterjedtebb médiafájl (AAC, GIF, PNG, JPG, MP3, MPEG4,) befogadása illetve lejátszása is. Mindezek miatt egy androidos telefonból lényegesen több kihozható, mint egy iPhone-ból, a "ráfejlesztési" lehetőségek száma az Androidnál gyakorlatilag végtelen.

A fentiek tudatában inkább azon lehet csodálkozni, hogy alig van még androidos telefon a piacon. Abban nincs semmi meglepő, hogy elsőként a tajvani gyártók léptek (élükön a HTC-vel), a többiek lassúsága annál furcsább. A helyzet azonban hamarosan megváltozik: eddig többek között a Motorola, az LG, az Acer, a Samsung és a Sony Ericsson jelentett be komolyabb androidos terveket, illetve hamarosan debütáló készülékeket, de hírbe hozták már az új platformmal a Nokiát is (nem is akárhol: az információ a Guardianben jelent meg). Az egyre látványosabb tülekedést az magyarázza, hogy az új operációs rendszer bejövetele nyomán a mobiltorta újraosztása is elkezdődhet - ehhez tulajdonképpen már csak az kell, hogy az Android az ipar után a fogyasztókat is meggyőzze.

Látszólag semmi köze az Androidhoz, valójában mégis ide kapcsolódik az egyik Nokia-újdonság, az N900-as sztorija. A készülék a finn gyártó legújabb internet tablet (azaz kifejezetten a világháló használatára fejlesztett) készüléke és az első a családban, amellyel telefonálni is lehet. A korábbi családtagokhoz hasonlóan az N900-on is Linux van. Ez két ok miatt jó hír az Android-hívők számára: egyrészt maga az Android is Linux-alapú, másrészt már az előd N810-re is fel lehetett telepíteni az Androidot, valószínű tehát, hogy az alternatív oprendszer a legújabb, és végre teljes értékű Nokia-tabletre is felkerülhet.