Itthon évek óta mindenki a debreceni neutronkutatóról beszélt, az európai tudomány számára szintén fontos lézeres programról sokáig nem hallott a nagyközönség. Hogy mi is érdekeltek lehetünk, tavaly szeptemberben derült ki. Idén januárban hazánk a szegedi helyszín mellett voksolt, májusban pedig kiderült, közös magyar-cseh javaslat készül. A németek és az angolok is támogatták ezt a koncepciót, különösen azért, mert a két ország vállalta, hogy pénzt is áldoz erre. (A csehek 260, mi 200 millió eurót.) Közben a románok saját pályázatukban 280 millió eurós felajánlást tettek. Szeptember utolsó napján így született a döntés: három városban épül szuperlézer.

"Nem ugyanaz készül el háromszor, hanem három, önállóan is működőképes kutatóbázis valósul meg, amelyek kiegészítik egymást" - nyilatkozta lapunknak Szabó Gábor szegedi lézerfizikus. Az ELI (Extreme Light Infrastructure) projekt a jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer megépítését célozza, európai összefogással - a program egyik alapítója Krausz Ferenc Münchenben dolgozó magyar fizikus.

Ma 1 petawattos (1015 watt) teljesítményű lézerek működnek a világon, illetve már épül tíz petawattos is - ezek néhány percenként állítanak elő ilyen teljesítményű lézerimpulzust. Prágában olyan lézert akarnak létrehozni, amelynek a teljesítménye ugyancsak egy peta-watt, azonban ez az eszköz másodpercenként tíz impulzust generálna. Ha sikerül, a Prágában kísérletező kutatók sokkal hamarabb kapnának használható mérési eredményeket - egy-egy mintát ugyanis akár több ezerszer kell elemezni, így nem mindegy, hogy egy teszt néhány másodpercig, vagy éppen napokig tart. Bukarest a fotonukleáris kutatásokra helyezi a hangsúlyt - azaz ott a fény és az atommagok kölcsönhatását elemzik majd.

Szegeden a nagyon rövid idejű, úgynevezett attoszekundumos (tíz a tizennyolcadikon attoszekundum egyenlő egy másodperccel) tartományban működő lézert építenek. Ez az időtartomány az atomokon belül lejátszódó folyamatokhoz mérhető. Ezzel az eszközzel az anyagokban - például fehérjékben - lejátszódó folyamatok mélyebben megérthetők. Ilyen lézerek már ma is léteznek, csak éppen kicsiny a teljesítményük. A Szegeden épülő ezeknél ezerszer, tízezerszer "erősebb" lesz.

A szuperlézer részeként valamelyik városban egy 100-200 petawattos lézert - ami nem egyetlen, hanem tíz lézer kombinációja lenne - is szeretnének építeni. Prágában és Szegeden speciális fejlesztéseket folytatnak ez irányban, de csak 2012-ben döntenek a nagylézer helyéről.

Az e cél érdekében folytatott munka keretében Szegeden két darab tíz petawattos lézert hoznak létre. Szabó Gábor akadémikus szerint ezekkel a lézerekkel, illetve a korábban említett attoszekundumos lézerrel olyan vizsgálatokat végezhetnek, amelyet sehol másutt a világon. Például azért, mert a két rendszerrel egy időben ugyanazt a mintát elemezhetik. A szegedi lézerfizikus szerint, bár a helyszínek szoros összhangban, közös irányítás alatt dolgoznak majd, a hazai kutatóbázis önmagában is alkalmas lesz a kísérletezésre.

A szegedi lézer számára kétezer négyzetméteres, rezgésmentes épületet kell felhúzni, amelynek ára 50-60 millió euró. Ehhez jön a lézer költsége és a négy-öt mérőhely ára. A napi 24 órában működő berendezésen egyszerre 150 fizikus kísérletezhet. Munkájukat 150-200 fős mérnökökből, fizikusokból és más műszakiakból álló szakembergárda segíti. A rendszer egyetlen gyenge pontja, hogy találni kell majd másfél száz, csúcstechnológiát működtetni tudó szakembert. A jelenlegi tendenciák szerint fizikusnak, mérnöknek nagyon kevesen jelentkeznek.

Az Európán kívüli kutatók számára is nyitott szuperlézeren az első fénysugárnak 2014 elején kell kijönnie.