"Egyre több bejelentést kapunk arról, hogy a harkályok kárt tesznek a lakóépületekben. Általában a faházakat kezdik ki, azonban téglából és betonból készült épületek szigetelését is megbontották már" - tájékoztatta lapunkat Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa. Az esetek zömét Budapestről és környékéről jelentették, de a Kisalföldön is megfigyeltek hungarocellt aprító szárnyas okozta károkat.

A harkályok nemcsak táplálékot keresgélnek a fákon, de itt készítik fészeküregeiket is, jelentősen segítve ezzel számos odúköltő faj (cinegék, légykapók, csuszka) életét. A madarak tudják, hogy a lakmározás terén a faházak is kiváló célpontok. Orbán Zoltán szerint a rosszul kezelt faépületeken megtelepedő farontó bogárfajok, illetve azok lárvái táplálékot jelentenek a harkályok számára. Csakhogy a harkályok által okozott károk többsége beton- és téglaházakhoz kötődik.

A beérkező jelentések szerint ezek a házak hungarocellel szigeteltek és többnyire 3-4 szintesek. A terepszemlék alapján úgy tűnik, hogy a harkályos épületrongálásokra ott kerül sor, ahol a lakóterületek benyomulnak a hegyes-völgyes-erdős élőhelyekre. A madarak az épületek tetőhöz közeli, a természetes élőhelyeik felé néző oldalain bontják a szigetelést.

Az épületek szigeteléstípusa, magassága és a harkályprobléma közötti összefüggésre további bizonyíték lehet, hogy a viselkedés csak azt követően jelenik meg, miután a régi épületekre ilyen burkolat kerül. Előfordulhat, hogy közvetlen szerepe van a technológiai utasítások be nem tartásának. Ennek következtében nemcsak percegő rovarok telepedhetnek meg a szigetelés valamelyik rétegében vagy a szigetelés és a fal között, de akár az épületzajok is hallhatóvá válhatnak és felkelthetik a kíváncsi madarak figyelmét.

Mivel esetenként milliós károkról van szó, nem kerülhető meg a harkályok kilövésének elméleti lehetősége sem. Orbán Zoltán szerint ez azonban két okból sem járható. Egyrészt azért, mert az összes harkály védett, másrészt azért, mert a harkályok számára alkalmas élőhelyeken több faj számos egyede él. A költési időben a párok és a kirepült fiókák alkotta családok, a költési időszakon kívül pedig - mivel nem vándormadarak - kóborló állományok. Tehát egy-egy madár eltávolítása maximum időleges megoldást jelentene, az pedig nyilvánvalóan nem megoldás, hogy minden harkályt kiirtsanak!

Az egyik lehetőség tehát az okok megszüntetése, a másik a madarak távol tartása. Az előbbihez a harkályok által kedvelt élőhelyeknél speciális építési technológiákat kellene kidolgozni. Ilyen lehet például a hungarocellszigetelés mellőzése, vagy ha ez nem lehetséges, akkor erős műanyaggal kellene lefedni, de megoldást jelenthet a falon való megkapaszkodást lehetetlenné tevő fedőréteg alkalmazása. Utólag jó szolgálatot tesz, ha ragadozómadár-utánzatokat helyeznek ki, pillepalackból zörgő füzéreket készítenek, esetleg álcahálót tesznek ki.

A madarászok számára talány, hogy miért kedvelik a szigetelt épületeket a harkályok. "Munka közben" még nem figyeltek meg madarakat, így nem tudják, hogy mely harkályfajok, fiatal vagy öreg példányok kopácsolnak, és azt sem, hogy melyik napszakban támadnak. Ha fiatal példányok, lehet, hogy csupán gyakorolnak. Lehet, hogy a házak kopogtatása területjelző célt szolgál. Tematikus felmérés nélkül azonban csak találgatni lehet.