A pteroszauruszok a repülő őshüllők rendjét alkották, és a késő triász kortól a kréta időszak végéig, 220 millió és 65 millió évvel ezelőtti időközben éltek. Könnyű csontozatuk, és aránytalanul nagy koponyájuk volt. Hegyes fogazattal rendelkeztek, első három ujjuk karomban végződött. A rendkívüli módon meghosszabbodott negyedik ujj és a mellkasuk között feszült a bőr, izom és más szövetek alkotta szárnyuk. Két alrendjüket különböztetik meg: a késő triásztól a késő juráig élt Rhamphorhynchoideák közé ősi, fogazott állkapcsú, hosszú farkú formák tartoztak. A fejlettebb Pterodactyloidea alrend képviselőinek rövid farka volt, fogazatuk módosult vagy teljesen visszafejlődött.

A most megtalált "harmadik típusú" pteroszaurusz a Darwinopterus modularis nevet kapta. A szakértők szerint ez a faj szolgáltatja ugyanis az első világos bizonyítékot az úgynevezett moduláris evolúcióra, amikor a változások gyorsan következnek be, és a jellemvonások egész csoportjai (moduljai) alakulnak át egyszerre.

A Darwinopterus modularis 20 egyedének fosszíliáit 160 millió éves kőzetben találták meg, vagyis 10 millió évvel idősebb, mint az első madár, az Archaeopteryx. Az állat akkora volt, mint egy varjú. Hosszú, hajlékony nyaka volt, és hosszú állkapoccsal rendelkezett, amelyben több sorban helyezkedtek el az éles fogak. Ez a konfiguráció lehetővé tette a Darwinopterus számára, hogy galambméretű tollas dinoszauruszokra, a madarak elődeire vadásszon, de étlapján apróbb emlősök is szerepelhettek.