Egy idei felmérés szerint a gáz árát a lakosság 80 százaléka indokolatlanul magasnak tartja, az áram esetében "csupán" 50 százalék ez az arány. A Bell Research kutatócég honlapján kivonatosan ismertetett felmérésből (amelyet részletesen a Figyelő Trend című kiadvány mutatott be) az derül ki, hogy bár az árakkal összességében a fogyasztók több mint fele elégedetlen, csupán a megkérdezettek egyötöde van tisztában vele, hogy a szolgáltatóváltással elvileg megpróbálhatunk olcsóbban energiához jutni. Akik mégis foglalkoznak a váltás gondolatában, azok szinte egyöntetűen a drágaságot nevezik meg fő indokként - ők azonban csupán a válaszadók alig öt százalékát jelentik.

Az összkép azért nem enynyire reménytelen, bizonyos jelek arra utalnak, hogy az energiatudatosság kezd belopózni a magyar fogyasztók gondolkodásába. Új háztartási gépek vásárlásánál már a második-harmadik legfontosabb döntési szempont a fogyasztás (az ár és esetenként a dizájn után), sőt energiahatékonysági beruházásokra is hajlandó a fizetőképes többség, például a hőszigetelés és a nyílászárók frontján, és például napkollektor-vásárlást is elképzelhetőnek tart a megkérdezettek 4 százaléka.

Az iskolák nagyjából ugyanazt az energiatudatossági szintet hozzák, ami a lakosság körében is tapasztalható - olvasható ki az Energia Klub Mérd magad! felméréséből. A 15 iskola bevonásával készített anyag egyebek mellett arra mutat rá, hogy az oktatási intézményekben nincs valódi felelőse az energiafelhasználásnak (azaz nincs például iskolai energetikus, és nincs elterjedve
az olyan fogyasztásfigyelő rendszerek használata, mint a mellékletünkben bemutatott Energy Direct). Holott megtakarítási lehetőség bőven lenne: egyedül a tornatermi fűtés korszerűsítésével 6-19 százalékos fogyasztáscsökkentés érhető el, a nyílászárók cseréje pedig akár 50 százalékot is hozhat. Megtérülő beruházás lehetne a katódsugaras monitorok LCD képernyőkre cserélése is.

A felmérésben szereplő iskolák egyébként a fűtéssel pazarolják el a legtöbb energiát. "Az energiafelhasználás a 15 iskola mindegyikében magasabbnak bizonyult, mint ahogy egy újonnan épült vagy teljesen felújított intézmény esetében elvárható lenne - valahol csak 20, valahol viszont csaknem 80 százalékkal" - olvasható a kutatási összefoglalóban. Az iskolák általában a működési költségeik 5-8 százalékát fordítják az energia beszerzésére. A "nem takarékosság" általános indoka a pénzhiány, azt azonban kevesen tudják, hogy az energiahatékonysági beruházásokhoz 10 és 50 százalék közötti támogatás nyerhető.