Az energiatudatossághoz - ami köznapi nyelven az energia átgondolt, célszerű és takarékos használatát jelenti - mindenekelőtt megbízható adatokra, és gyors beavatkozási lehetőségekre van szükség. Az egyszerű fogyasztó (otthon a háztartásban) sokszor csak utólag, a villanyszámla elolvasásakor szembesül azokkal az információkkal, amelyekről egy "real time" felügyeleti rendszer már menet közben tájékoztatott volna, esetlegesen felajánlva a korrekciót is. Ha például valamelyik háztartási készülék elromlik, és a megnövekedett fogyasztás megjelenik a számlában, hoszszadalmas kutatást, az egyes fogyasztók kimérését igényelheti az okok tisztázása. Mindez hatványozottan igaz egy irodaházra vagy egy üzemre, ahol kézzelfogható üzleti érdek is fűződik hozzá, hogy a fogyasztás szerkezete, mennyisége és időbeli eloszlása folyamatosan követhető legyen, akár az áram, akár például a gáz esetében.

A megoldást a teljesítményfelügyeleti és energiagazdálkodási rendszerek jelentik, amelyek közül az E.ON-nál kínált Energy Direct az egyik legfejlettebb és legsokoldalúbb. A rendszer lényege egyrészt a nyomon követés, másrészt a lehetséges megtakarítási lehetőségek kiszűrése, de ugyanilyen fontos feladat a riasztás (bizonyos "határértékek" átlépése esetén) vagy az allokáció (a rendelkezésre álló források, illetve a részfogyasztások elosztása).

Hogy hogyan kerül egy ilyen, alapkivitelben is sok százezres, félmilliós költségű, de testre szabva, végső kiszerelésben inkább milliós kiadást igénylő rendszer az iskolába, az az oktatás mai anyagi viszonyait ismerve legalábbis jogos kérdés. Tény, hogy az Energy Direct bevezetése ipari, illetve irodai körülmények között az eddigi tapasztalatok szerint a felhasználás jellegétől függően mindenképpen számottevő, akár 10-20 százalékos átlagos megtakarítást hozhat, ám az is kétségtelen, hogy az iskoláknak még az ilyen garantáltan megtérülő beruházásokra is ritkán van pénzük.

Nos, a közoktatási szektorban tudomásunk szerint jelenleg három Energy Direct-rendszer üzemel, egy negyedik pedig kiépítés alatt áll, és mindegyik adományként került (az E.ON közreműködésével) az iskolákhoz.

Mint Tóth István, az E.ON szakértője lapunk kérdésére kifejtette, a rendszer az összes felhasznált energiafajta mérésére, naplózására, az előre beállított paraméterek regisztrálására képes. Maga a szoftver egy központi számítógépen fut, az adatok a "terepi" (például egy kazánra vagy egy tornatermi világítórendszerre szerelt) mérőberendezések mért értékei valamilyen vezetékes vagy wireless hálózati megoldás révén jutnak a komputerre. A fogyasztási helyekre nemcsak mérő, hanem beavatkozó eszköz is szerelhető, így a közvetlen visszacsatolásra, azaz a távolból történő (akár automatizált) vezérlésre vagy szabályozásra is van mód. A program a telepíthető alkalmazásokkal nemcsak arra képes, hogy az éjszakai munkaszünet idejére eloltsa a lámpát, hanem akár arra is, hogy kiszámolja: egyetlen darab legyártott termék, vagy akár egy iskolai tanítási nap teljes költségéből mennyi az, ami az energiafogyasztás számlájára írható. A rendszer skálázható és modulálható, ami azt jelenti, hogy egy kis irodától egy sokhektáros, több üzemi épületből álló gyártelepig bármilyen fogyasztási egység energiafelhasználása felügyelhető vele.

- Az EnergiaKaland tervezési időszakában sokat töprengtünk azon, hogy mi lenne az ideális nyeremény a programban győztes iskolák számára. Így került a képbe az Energy Direct energiafelügyeleti rendszer, ami nemcsak a tudatos energiafogyasztáshoz segítheti hozzá az intézményeket, hanem a megfelelően csoportosított, felhasználóbarát grafikus felületen megjelenített adatok révén oktatási célokra is használható, ráadásul pedig tényleges megtakarításokat hoz - hangsúlyozza Tóth István. Szerinte a rendszer olyan hétköznapi problémák megoldását is könnyebbé teszi, mint egy rendszeresen bérbe adott tornaterem esetén a villanyszámla elszámolása, de akkor is hatékony, ha például egy hatalmas bérirodaház energiaköltségeit kell a bérlők között fogyasztásarányosan szétteríteni.