- Amikor 2007-ben megtörtént a NAT felülvizsgálata, az átdolgozott alaptanterv több új elemmel egészült ki. Akkortól lehetővé vált az iskolákban, hogy a környezeti neveléssel, környezettudatossággal kapcsolatos tartalmakat és fejlesztési feladatokat építsenek be a kötelező tanórai foglalkozások, illetve a szabadidős tevékenységek keretei közé. A módosítás nyomán kiemelt fejlesztési terület lett a környezeti nevelés. Azóta az oktatási tárca szakmai támogatást is nyújt annak érdekében, hogy az iskolák minden gyakorlati segítséget megkapjanak ennek a nevelési területnek a fejlesztéséhez. A korábban, 2003-ban módosított közoktatási törvény szerint a helyi nevelési programokban is meg kell jelennie a környezettudatosságra nevelésnek, ehhez a tárca egy segédletet is kiadott a környezeti nevelési programok kidolgozását elősegítendő - ismerteti a jogszabályi hátteret Simonyi István, az Oktatási és Kulturális Minisztérium környezeti nevelési ügyekben illetékes vezető főtanácsosa.

A NAT, illetve a közoktatási törvény az oktatás és a nevelés valamennyi színterén megmutatkozó környezeti nevelési célrendszert rögzít. Az optimista olvasat szerint ennek az az oka, hogy a környezetvédelem nem köthető egyetlen tantárgyhoz, annak tehát az élet minden területét, és az ezeket az oktatásban "leképező" összes tantárgyat, iskolai és iskolán kívüli aktivitást át kell hatnia valamilyen mélységig. a pesszimista magyarázat ennél lényegesen egyszerűbb: a környezetvédelem nevű tantárgy nem számít kötelező tárgynak a magyar közoktatásban, a vonatkozó ismeretanyagot tehát szét kellett szórni a hagyományos tárgyak, a szakkörök, az iskolai kirándulások, a múzeumlátogatások programjaiban. Mindez hangsúlyozottan igaz az energiatudatosság és az energiahatékonyság tematikájára.

Az EnergiaKaland a maga holisztikus, több tantárgyhoz is könnyen kapcsolódó ismeretrendszerével szinte megtestesíti azt a személetet, amelyet a NAT követ. Simonyi István szerint annak, hogy a program nem tantárgyspecifikus, számos gyakorlati haszna van, hiszen az anyag így több hagyományos tantárgy felé is hidat képez, könnyű beilleszteni az órai munkába vagy akár egy tanórák keretein túlmutató rendezvény - szakkör, vetélkedő, iskolai tematikus nap vagy hét - programjába. A főtanácsos kérdésünkre hangsúlyozta: amikor az E.ON a program ötletével megkereste a tárcát a szakmai együttműködés reményében, elsősorban ez a szemléletbeli hasonlóság keltette fel a figyelmüket, de előnyként értékelték az EnergiaKaland átgondoltságát, kidolgozottságát és színvonalát is. A kapcsolódó interaktív felület (az EnergiaKaland portál) kimondottan jól használható ötletnek tűnt, mint ahogy az is, hogy a diákokat nem "úgy általában", elméleti megközelítéssel, hanem az ismeretbővítésre és a gyakorlatra is hangsúlyt helyezve próbálják energiatudatos gondolkodásra és magatartásra nevelni. A tárca az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakértőinek bevonásával nyújtott segítséget a program adaptációjához, és azóta is figyelemmel kíséri az EnergiaKaland iskolai "karrierjét".

- A visszajelzések, illetve a személyes tapasztalataim alapján a több korcsoportra kidolgozott ismeretanyag a gyakorlatban jól működik, azaz könynyen elsajátítható és érdekes. A programot a saját gyermekeimen is teszteltem, és tény, hogy sem a megértéssel, sem a motiváló hatással kapcsolatban nem mutatkoztak problémák - hangsúlyozza a főtanácsos. Mint Simonyi Istvántól megtudtuk, az EnergiaKaland a környezeti ügyekben társtárcának számító KVVM figyelmét is felkeltette, és a program az ottani szakmai szűrőn is átment: a minisztérium beépítette az abban szereplő ismeretanyagot és módszertant az Egy mozdulat című környezetvédelmi és energiahatékonysági kampányába.