Az OFI - az oktatási minisztérium és az E.On között létrejött együttműködési megállapodás nyomán - már akkor bekapcsolódott a hazai EnergiaKaland programba, amikor az még csak terv szintjén létezett. Az intézet feladata a hazai adaptáció segítése, illetve a segédanyagok elkészítésében történő közreműködés volt. Ahogy Varga Attila fogalmaz: a programot a hazai oktatási környezethez, a magyar valósághoz kellett igazítani. Ez elsősorban a magyarországi adatok felkutatását és betöltését jelentette, maga az Angliából származó EnergyExperience projekt ugyanis meglepően jól illeszkedik az itthoni oktatási rendszerbe. - Angliában létezik Science tantárgy, a természettudományos ismeretanyag teljes komplexitásával, amely természetes terep az energiával kapcsolatos ismeretek átadásához. Idehaza más a rendszer, a témakör több tantárgy anyagában szétosztva jelenik meg: a földrajz, a fizika, a kémia, sőt a társadalomismeret is idetartozik. Ebben a környezetben talán nagyobb bátorság kell ahhoz, hogy egy iskola vagy akár egy pedagógus felvállalja a programot - vélekedik a szakértő.

Varga Attila leszögezi: a jogi alapokat a NAT egyértelműen biztosítja - bátorságra csupán olyan értelemben van szükség, hogy az EnergiaKaland az összes említett tantárgy tematikáján túlnyúlik, vagyis egyfajta interdiszciplinaritást igényel, ami az alap- és a középfokú oktatásban még nem rutinszerű. Azt viszont senki nem írja elő a vállalkozó kedvű iskoláknak, hogy pontosan milyen formában vigyék be a tanításba az energiatudatosságot. Az EnergiaKaland az eddigi gyakorlat szerint megjelenhet egy rendhagyó szaktárgyi óra keretében (vagy - az alsó tagozatosok esetében - a nem szakrendszerű tanórai oktatásban), egy környezetvédelmi szakköri foglalkozáson - de olyan iskola is előfordult, ahol egy egész tematikus "projekthetet" építettek a program köré kirándulással, terepgyakorlattal, erőműlátogatással egybekötve.

A program a 6 és 18 év közötti korosztálynak szól, ez azonban a közoktatás teljes (kor szerinti) spektruma, amelyet értelemszerűen nem lehet egyféle ismeretanyaggal megszólítani. Az EnergiaKaland készítői négy korcsoportra osztották a leendő célcsoportot, és mindegyiknek külön programcsomag készült. Ezek a modulok logikailag egymásra épülnek ugyan, ám külön-külön is használhatóak, vagyis az egyes modulok megértéséhez és elsajátításához nincs szükség az előzmények ismeretére. A legkisebbek az otthon, a kicsit nagyobbak a város, a nagyok az ország, a középiskolák végzősei pedig a világ energiahasználatának helyzetével, problémáival és a gondok lehetséges megoldásaival ismerkednek.

- A siker legfontosabb eleme a motiváció: érdekes ismeretanyagra és izgalmas, a felfedezés élményét nyújtó elsajátítási módra van szükség - hangsúlyozza Varga Attila. Az OFI szakértője szerint az iskolások számára az internethasználat, a portál flashes megjelenése is motiváló erő, mivel közelít ahhoz a mindennapi internetes környezethez, amelyben szívesen mozognak a szabadidejükben. Ezt bizonyítja, hogy az EnergiaKaland játékos alkalmazásaival nem csak az iskolai környezetben, hanem tanítás után, otthon is szívesen foglalkoznak.

- Az iskolák hozzáállása változó. Negatív tapasztalatunk nincs, elutasítással sehol sem találkoztunk. A nyitottság szintje azonban eltérő. Az EnergiaKaland használata akár az egyes iskolák innovativitásának fokmérője is lehet: ahol általában nyitottak az újdonságokra, a megszokottól eltérő nevelési és oktatási megközelítésekre, ott az EnergiaKaland valamilyen formában többnyire jelen van. A leginkább természetesen az ökoiskolákban: közülük jelenleg már százas nagyságrendben használják a programot - fogalmaz Varga Attila. Az OFI szakértője szerint mutatkozik némi ellentmondás a környezeti nevelési kérdésekben a NAT szellemisége és az iskolai tankönyvek szemléletmódja között: míg az alaptanterv a kor igényeinek megfelelő hangsúlyokkal és szemlélettel kezeli a környezetvédelem és az energiatudatosság kérdéseit, a tankönyvekben ezek a témák vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak kipipálandó feladatként, "tankönyvízű" mondatok formájában jelennek meg, márpedig ez a fajta nevelési megközelítés a tizenéves korban már semmiképpen sem hatékony. Az EnergiaKaland viszont alkalmas ennek a dilemmának az áthidalására (hogy csak egyetlen példát említsünk: az atomerőművek témáját is az érvek és az ellenérvek bemutatásával, az egyéni véleményalkotás lehetőségé meghagyva foglalkozik): jobban illeszkedik a NAT szellemiségéhez, mint sok akkreditált tankönyv, és ezt a témával régóta foglalkozó ökoiskolák pontosan érzékelik.