Minden mozgó, változó rendszer irányítása attól függ, hogy mennyire lehet szétválasztani a hasznos információkat a zavaróktól. Kálmán Rudolf matematikai módszertana és az ebből fejlesztett, róla elnevezett berendezés - Kálmán-szűrő - ezt a problémát oldja meg.

A kiinduló gondolat az, hogy bármely szerkezetnek, rendszernek meg tudjuk fogalmazni a működési elvét és ebből a működés többé-kevésbé használható modelljét. Így például azt, hogy a gázpedál fokozatos nyomásával egy bizonyos határig fokozatosan nő a kocsink sebessége. Ezt a kiinduló modellt és a fokozatosan változó mért értékeket összehasonlítva tudja a Kálmán-szűrő lépésről lépésre beállítani a kívánt értékeket, kiszűrni a zavaró hatásokat, például az útviszonyok és az üzemanyag váratlan változásait. "A Kálmán-szűrő így egyértelmű kapcsolatokat teremt a mérés és a szabályozás között, és a szabályozást képes a kívánt legjobb eredményekhez igazítani" - tájékoztatta lapunkat a módszer lényegéről Vámos Tibor akadémikus.

A kezdeti, csak arányos viszonyokra kidolgozott rendszert azóta sokfajta módon továbbfejlesztették a legkülönbözőbb működési módokra. Vámos Tibor szerint manapság Kálmán-szűrők milliói működnek a repülőgépekben, hajókban, a korszerű autókban, minden bonyolultabb feldolgozóüzemben, olajipari, kohászati rendszerben, a precíziós orvosi műszerekben.

Kálmán Rudolf édesapjával tizenhárom éves korában költözött az Egyesült Államokba, de ma is kiválóan beszél magyarul. Több mint három évtizede tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, munkaszobája van az Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Intézetében, itt tartja szakkönyvtárának jelentős részét.

Mikor megkapta az értesítést a kitüntetésről, meleg hangú, baráti levélben értesítette magyar barátait, visszaemlékezve a saját magyar akadémiai tagságára és arra, hogy ennek az elismerésnek az első kitüntetettje, az ugyancsak magyar származású Kármán Tódor, az amerikai szilárdságtani és aviatikai kutatás atyja volt.

Kálmán már eddig is számos elismerésben részesült, megkapta többek között a legnagyobb japán tudományos elismerést, a Kiotó-díjat, a legnagyobb amerikai mérnöki rangot, az Amerikai Tudományos Akadémia Mérnök Tagozatának Charles Stark Draper díját, sok más akadémia tiszteletbeli tagságát, egyetemi díszdoktorságokat, köztük a Budapesti Műszaki Egyetemét.

A National Medal of Science a legmagasabb amerikai tudományos elismerés, amelyet az elnök ad át személyesen, ünnepélyes keretek között. Holnap kilencen vehetik át az elismerést, Kálmán Rudolf mellett például az emberi genom feltérképezésében alapvető szerepet játszó Craig Venter is. A díjat olyanok kapják, akik az elmúlt időben nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem az egész emberiségnek az életviszonyait és gondolkodásmódját változtatták meg.