Nekik megéri feltalálni

Mi a közös egy porkohászati alkatrész újfajta ultrahangos szerkezetvizsgálatában és a több nap alatt kimutatható Legionella baktérium pár perc alatt lefuttatható tesztjében? Mindkét eljárást egy kis magán-kutatóintézet szakemberei fejlesztették ki, akik sorra nyerik a külföldi pályázati pénzeket.

A nagykereskedelembe kerülő gyümölcsöket leszedésük után rendszerint fertőtlenítéssel igyekeznek megszabadítani a rovarkártevők petéitől. Ez többnyire egy uniószerte már feketelistás, ám nehezen helyettesíthető szerrel, a metilbromiddal történik, amely egészség- és ózonréteg-károsító. A Magyar Feltalálói és Kutató Központ Kft. (MFKK) csapata által kifejlesztett eljárásban ehelyett erős rádiófrekvenciás impulzusoknak teszik ki a futószalagon érkező gyümölcsöket - magyarázza a világon ipari körülmények között még sehol nem alkalmazott módszer lényegét Jakab László fejlesztőmérnök. A kezelés néhány perce alatt a gyümölcsöt több alkalommal néhányszor tíz milliszekundumos impulzus éri, s ez a citrusféléknél egy kéthetes karantént is megtakarít, ezáltal a gyümölcsök frissebben kerülhetnek a fogyasztókhoz. A spanyol és brit kutató-fejlesztői közreműködéssel, ám a hazai team koordinálásával zajló egymillió eurós uniós projekt végén elkészül a berendezés prototípusa, amelyet - a cég általános üzleti modellje szerint - a fejlesztői konzorciumban részt vevő, ez esetben máltai, lett, izraeli és spanyol kisvállalkozások fejlesztenek végtermékké.

A sikeres csapat szellemi atyja, Zoltai Miklós tíz év spanyolországi tapasztalatatot hozott haza 2003-ban, amikor megalapították a vállalkozást. Az MFKK ügyvezető igazgatója a pesti Műegyetem elvégzése után a madridi műszaki egyetemen üzleti tanulmányokból is oklevelet szerzett, és ott kezdett dolgozni egy kis távközlési cégnél. Egy ottani kapcsolat volt a kiindulópont, amihez később hajdani pesti egyetemi társai is csatlakoztak, így jött létre a multidiszciplináris kutatóintézet, amelynek három fő iránya a gépészmérnöki, a villamosmérnöki és a környezet-, illetve vegyészmérnöki. Ma tevékenységük jelentős része már nanoelektronika. Nemzetközi sikerüket bizonyítja, hogy az unió hetedik kutatási keretprogramjában négy projektjük fut, de néhány hónapon belül további négybe szállnak be.

Először a Bay Zoltán Alapítványnál béreltek irodákat és laboratóriumokat, de ezt hamarosan kinőtték, és 2006-ban saját épületbe költöztek. - Fő megrendelőink mintegy 15 százaléka az iparból jön, tevékenységünk nagyobb részéhez azonban uniós és hazai pályázatokból teremtjük elő a forrásokat - mondja a 2003-ban mindössze három fővel indult, mára harminc kutatóval és mérnökkel dolgozó cég vezetője, aki idén hárommillió euró értékű forgalmat remél az eladható innovációból.

Egy másik ötletük a gyakran veszélyes mikrorepedéseket, káros zárványokat tartalmazó porkohászati gépalkatrészek roncsolásmentes vizsgálatát célozza, amit ultrahanggal végeznek. Ezt eddig röntgennel vagy gamma-sugarakkal oldották meg, ami drága és biztonsági szempontból körülményes. A több mint fél éve zajló másfél millió eurós uniós keretprogrambeli projekt célja egy automatizált készülék megalkotása, amelyben a hattengelyes robotkar végén lévő ultrahangos fej pásztázza végig a befogott alkatrészeket. Az európai, amerikai és távol-keleti piaci érdeklődés érthető, hiszen az eljárást az autóipartól az űrtechnikáig számos helyen lehet bevetni.

Az egyes projektekre szerveződött konzorciumokon belül szigorúan meghatározzák a szellemi tulajdonjogok megoszlását és a publikálási szabályokat a partnerek között. A kutatók általában átadják a szellemi jogokat a kkv-knak, amelyek vagy tőkeerősebb partnert keresnek, aki hajlandó szabadalmakba fektetni, vagy saját maguk élnek ezekkel - mondja Havasi András fejlesztőmérnök. Általában addig tartják vissza az információkat, amíg ki nem fejlesztik a terméket - eddig ez jelentett versenyelőnyt a meglehetősen kemény szabályok alapján működő piacon.

A fiatal kutatócsapat három évre szóló 2-2,5 millió eurós projektje a veszélyes betegséget okozó Legionella baktérium gyors kimutatását teszi lehetővé. A több nap helyett pár perc - de legfeljebb másfél óra - alatt megkapható eredményhez egy folyamatosan besűrített egyliternyi vízminta és ehhez adagolt, nanomágneses szemcsékre növesztett antitestek kellenek, amelyek összekapcsolódását a kórokozókkal mágneses szenzor érzékeli. Az elvi ötlet egy finn egyetemről jött, a szenzort egy spanyol mikroelektronikai intézet állítja elő, a prototípus viszont a jelenleg Nagy-Britanniában tesztelés alatt álló rendszer magyar koordinátorának számító MFKK fejlesztése.

A fiatal kutatócsapat az idén hárommillió euró értékű forgalmat remél munkájából
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.