Miközben számos fertőző betegség éppen a sikeres oltások következtében már alig fenyegeti az emberiséget, az influenza vírusa újra és újra felbukkan, időről időre a mostani H1N1 vírushoz hasonlóan nemcsak szezonális elszórt járványokat, hanem világjárványt okozva.

Ha valaki első alkalommal betegszik meg, immunrendszere először nem specifikus védekezésbe fog, ugyanakkor elkezdődik a kórokozóra kizárólag jellemző aktivitás; antitestek és immunsejtek állnak hadrendbe. Ha legközelebb ismét fertőzés következik be, az immunrendszer "emlékszik", és felismerve a kórokozót, fellép ellene. Így betegség nem jön létre, vagy ha igen, enyhe formában.

Ami az évente ismétlődő influenzajárványokat illeti, úgy tűnik, mintha az immunrendszer memóriája elromlott volna. Az ok más: a vírus változik meg. Az ellenagyagok kémiailag a vírusokban föllelhető hemagglutinin és (kisebb mértékben) a neuraminidáz elnevezésű vírusfelszíni fehérjék úgynevezett feji részéhez kötődnek. Éppen ezek a részek változnak meg hamar, úgy, hogy a legközelebbi találkozásnál az ellenanyagok képtelenek hozzájuk kötődni.

A vírus mindig egy lépéssel az immunrendszer előtt halad. Hosszabb időközönként a sertés- vagy madártörzsekkel való géncsere útján az influenzavírusban merőben új hemagglutinin fejlődik ki, az ilyen vírussal szemben aztán az emberben semmiféle védelem nincsen. Ekkor alakul ki pandémia. Dr. Berencsi György profeszszor, az Országos Epidemiológiai Központ virológusa elmondta: "az utolsó nagy járvány 1968-ban volt, az is szeptemberre érte el Magyarországot". Most újra pandémia van, a múlt héten Budapesten és Közép-Magyarországon már háromszor annyian fordultak orvoshoz, mint korábban.

A virológiai kutatások világossá tették, a hemagglutinin állandóan változó részein kívül vannak a vírusban olyan struktúrák is, amelyek viszont változatlanok maradnak - nyilatkozta Wayne Marasco professzor, a bostoni Harvard Egyetem immunológusa. Azaz, ha ezek vonnák magukra az immunrendszer figyelmét, az első és egyszeri immunválasz (amit akár oltással is el lehet érni), végleges védelmet nyújtana. Márpedig maga az immunrendszer képes más struktúrák ellen is fellépni.

Ilyen az az M2 elnevezésű vírusfehérje, ami a fertőzött sejtbe hatolva, azt újabb vírusok előállítására készteti. De ez a fehérje nem változik. A cél tehát az, hogy az immunrendszer az M2-t, pontosabban annak M2e nevű, 23 aminosavból álló részét konzekvensen felismerje.

Ismeretes, az influenza-védőoltás mindmáig olyan vakcinával történik, ami a vírust inaktivált formában tartalmazza. A megelőzésben a virológusok évről évre megkísérlik előre megjósolni, melyik vírus lesz a szezonban domináns. A védőoltás vakcinájával voltaképpen mesterséges vírusfertőzés történik, ez hívja elő aztán az ellenanyag-termelést. Az elmúlt években a világon legalább tíz munkacsoport kezdett kísérleteket olyan anyagokkal, amelyek nem a vírust, hanem csak az M2e-t tartalmazzák. Az immunrendszernek ez is elég, de mivel így az immunválasz gyenge, az M2e-t össze kell kapcsolni stimuláló molekulákkal, úgynevezett adjuvánsokkal.

Három nagy kutatóhely már az emberi vizsgálatokat is elkezdte. A kísérletek biztatóak voltak. A Sanofi-Aventis-csoporthoz tartozó Acambis cég 2008-ban számolt be róla, hogy a beoltottak 90 százalékában sikerült megfelelő antitestképzést elérni anélkül, hogy mellékhatások jelentkeztek volna.

Egy New Jersey-i biotechnológiai cég, a VaxInnate Cranburyben az M2e másolatát egy baktérium alkotórészével kapcsolta össze, tehát immunstimulánst nem alkalmazott, és így is megfelelő volt az ellenanyag-termelés. Az University of Oxford kutatói Sarah Gilbert vezetésével egy modifikált MVA elnevezésű vírusféleséget állítottak elő, ez a himlőoltáshoz használt vírus egyik változata. A vakcina hatására nem annyira antitesttermelés, mint inkább úgynevezett T-sejt-szaporodás indul be az emberi szervezetben, vagyis a celluláris immunitás lesz domináns.

Számos kutató vitatja a kizárólagos celluláris védelem hatásosságát. Egy nemsokára megjelenő közleményben John Oxford arról ír, hogy a T-sejtes immunitás, ha elégséges mennyiségben van immunsejt, igenis kellő hatású. Viszont tagadhatatlan hátrány, hogy a védettség lassan alakul ki.

Oxford a RetroScreen Virology cég igazgatója, és az ő vezetésével kezdődnek most a legújabb, emberen végzett vizsgálatok, éspedig a Sarah Gilbert által kifejlesztett anyaggal. Ezekre számos ok mellett azért is szükség van, mert az, hogy az emberben ellenanyag termelődik, még korántsem azonos a fertőzés elleni valós védelemmel.

Az egyszeri vakcináció, ami minden influenzavírus és változataik ellen hatásos, tehát univerzálisnak tekinthető, és immár valóban a küszöbön áll. De máris vannak további elképzelések. A kutatók egységesek abban, hogy nem elég csak az M2e-re támaszkodni. Wayne Marasco ez év februárjában közölte, hogy a hemagglutinin nyelében levő, a vírusgént a sejtre szabadító, ugyancsak állandó struktúra ellen is immár tízféle antitestet sikerült felsorakoztatni.

Mind a kutatásban, mind a vakcina gyártásában a kutatócsoportok összehangolt munkájára volna szükség. Ám ne feledjük, az egyszeri oltóanyag a gyártó cégeknek sem érdekük. Mindent egybevetve három éven belül mégis készen állhat az univerzális influenzavakcina. Ezt a többi, szokásos védőoltással együtt még gyermekkorban lehetne beadni.