Fokozható-e mesterséges eszközökkel agyunk teljesítménye? Lambros Malafouris, az angliai Cambridge-ben működő régészeti intézet kutatója azt állítja, hogy napjainkban az emberiség fejlődésében erősen közrehatnak az állandó interakciók. A korai kifejlődést az örökletes génmutációk indították be, amiknek eredményeképpen alakult ki a környezethez, a fizikai hatásokhoz alkalmazkodni képes "rugalmas" agy. A nyelv, az írásbeliség, a gesztusok használata is lényegében az agyi képességeknek egy kiterjesztését jelenti. Az emberi agynak Malafouris által metaplasztikus rendszernek nevezett tulajdonsága voltaképpen visszacsatolás az agy idegműködése és a világ között. A mai változásokat nemcsak a fizikai környezettel való kölcsönhatások, hanem a kulturális, társadalmi komponensek is befolyásolhatják. Erre az erőteljes kölcsönhatásra egyébként markáns példa lehet a terjedelmében, funkcióiban, kommunikációs, interaktív lehetőségeiben rendkívüli mértékben és sebességben bővülő világháló.

Merlin Donald kanadai kutató továbblép ezen a felfogáson, állítván, hogy napjainkban agyunk egyre rugalmasabbá válik, mert nagy számú más aggyal léphet kölcsönhatásba a korszerű technika segítségével. Egyébként ez a felfogás emlékeztet a gridre, vagyis arra, hogy a számítógépes hálóban seregnyi, szerte a világban működő egyedi gép együttesen old meg hatalmas méretű feladatokat (például a csillagászatban, a részecskefizikában, óriásmodellek futtatásában).

Ha már a technikáról esik szó, joggal felvetődhet a kérdés, nem lehetne-e külső eszközökkel, beültetésekkel, "protézisekkel" és különféle összekapcsolásokkal fokozni az emberi agy teljesítőképességét? Kezdetleges eredmények már adhatnak "igen" választ, hiszen a technikai megoldások lényegében adottak a mikroelektronika és a nanotechnológia révén. A modern technika jól ismert és reményt keltő eredménye, hogy az izomsorvadásos, zseniális fizikus, Stephen Hawking számítógépes kapcsolat segítségével képes kommunikálni a világgal és beszédszintetizátorral társaloghat is. Előremutató példa az is, hogy az amerikai Brown Egyetemen már ültettek be eszközöket súlyosan károsodott agysérültekbe, és elérték, hogy a bénult emberek kurzort mozgassanak vagy képesek legyenek egy tévé bekapcsolására. Állatkísérletekben ennél is előremutatóbb eredményeket értek el és talán jogos a kutatók reménye, hogy századunk közepére megvalósulhat a közvetlen kommunikáció emberekbe beültetett eszközökkel, vezeték nélküli átvitellel.

Valódi lehetőségek ezek, vagy csak a sci-fik cyborgjainak újbóli színre vitele tudományos öltözékben? Valószínűsíthető-e, hogy megvalósíthatók lesznek akár belátható időn belül valamiféle agyteljesítmény-fokozó módszerek és megoldások? "A válasz nem lehet egyszerű igen-nem - mutat rá Vámos Tibor akadémikus, a mesterséges intelligencia kutatója. Már agyi képességeink karbantartása is jelentős agymunkát és hozzá kapcsolódó kommunikációt igényel. Az viszont kétségtelen, hogy korunkban a kommunikációs lehetőségek spektruma erősen bővül, és ezáltal olyan agyi tevékenységek is foglalkoztatódnak, amik többnyire "alszanak", nem működnek. A kognitív pszichológiának megerősített eredménye, hogy a kibővült kommunikáció fokozza a képességeket, az asszociációs kapcsolatokat. Ami viszont a mesterséges beavatkozásokat illeti, azok ma még inkább csak a tudományos fantázia, a sci-fi világába sorolhatók. Kísérletezni persze kell és lehet, bár nem emberen, hanem például egereken, patkányokon. De egy bizonyos: egyelőre bizonyosat és bizonyítottat nem tudunk a mesterséges "agyerősítésről", tehát nem szabad az embereket kétes reményekkel bolondítani".

A lehetőségek tekintetében nem is elsősorban a hardvereszközök fejlettsége, hanem a mesterséges intelligencia kutatás eredményei a meghatározók. De vajon mennyire lesznek majd elérhetők ezek a lehetőségek mindenki számára? Feltehetőleg sehogyan sem, vagy pontosabban: nem tömegesen. Ahogyan a hagyományos szellemiteljesítmény-növelés, a magas színvonalú oktatás sem érhető el mindenkinek, még a jómódú és társadalmilag fejlett országokban sem, még kevésbé valószínű, hogy a költséges és kifinomult eszközökhöz egy állam minden polgára hozzájuthat, tehát az egyenlőtlenségi szakadék tovább mélyülhet a világban az agyteljesítmény-fokozó eszközökkel és eljárásokkal. Ámbár kétségtelen, hogy a világháló rohamos bővülése, a hozzáférések számának állandó emelkedése egyre több ember számára ad lehetőséget a kollektívan együtt gondolkodó agyak összekapcsolására. Belátható időn belül azonban nemigen látszik megvalósíthatónak az agyteljesítményt-fokozó eszközök tömeges elterjedése, és az agyak közvetlen összekapcsolása a technika segítségével. Így hát továbbra is a tudományos fantázia világában marad Fred Hoyle csillagász szép víziója az óriásbolygó méretű, mérhetetlen képességű szuperagyról, a Fekete Felhőről.