Nehéz ügy. Mindenképpen egy relatíve állandó kognitív képességet kell kiindulási pontként, majd összehasonlítási értéknek venni. Mondjuk az írást. Elődeinknek még a kézírását, illetve annak romlását vizsgálták - a modern kor emberének már a gépelés, illetve a komputer használatának technikáját vették górcső alá. Kiderült ugyanis, hogy a számítógép kezelése, amennyiben az illető éveken át művelte, nagyon "stabil" képesség, a teljesítmény állandó értékeket mutat: nemcsak a leütés sebessége és ritmusa, hanem a különböző parancsokat adó billentyűk időbeli kiválasztása, sorrendje stb. is.

A tudósok azt is kiderítették, hogy a szellemi funkciók kisfokú gyengülését az egyén jól kompenzálja, ám ha megterhelik az agyát és a testét munkával, stresszel, akkor az illető több finom hibát vét, és a billentyűk hibás használata következtében árulkodó nyomokat hagy a képernyőn, pontosabban a számítógép memóriájában.

A számítógép-kezelés relatív állandóságára, stabilitására, valamint a megterhelésre adott kóros válaszokra építve fejlesztettek ki amerikai tudósok egy olyan szoftvert, amellyel nagyon korai fázisban lehet diagnosztizálni az intellektuális képességek hanyatlását, bármi legyen is az oka: a sajnálatos, ám fiziológiásnak minősíthető időskori szellemi hanyatlás, vagy igazi súlyos betegség, Alzheimer-kór, illetve bármilyen más eredetű progresszív demencia, elbutulás.

Liza Vizer amerikai kutató, a baltimori Marylandi Egyetem kutatója az International Journal of Human-Computer Studies tudományos folyóiratban adta közre érdekes kutatását. 24 olyan önkéntest vont be a kísérletbe, akik legalább 12 éve használnak komputert. Kiindulási, összehasonlítási pontként mindannyian elvégeztek néhány "ujjgyakorlatot", e-mailen leveleket írtak vagy kisebb írásokat állítottak össze.

Ezek után intenzív testi megterhelésnek tették ki őket (keményen sportolniuk kellett), és megismételtették a gépelési gyakorlatokat. Majd az agyukat is megdolgoztatták, matematikai feladatokat kellett megoldaniuk, és ismét megvizsgálták a kognitív képességeiket. A marylandi tudósok által kifejlesztett program igen korai stádiumban pontosan kimutatta, hogy a fizikai, szellemi stressz az arra hajlamosakban hogyan csökkentette komputerkezelői képességüket.

Érdekes, eddig megmagyarázatlan módon a szellemi terhelés inkább a billentyűk kezelési technikáját, a leütések gyorsaságát, erősségét, ritmusát befolyásolta, míg a fizikai munka lingvisztikai, nyelvészeti "károkat" okozott. Ez a szavak hosszában, a számítógépes utasítások gazdagságában, kombinációs képességében nyilvánult meg.