A Mars meghódítása hosszú folyamat. A Szovjetunióból már 1960-ban indítottak űrszondákat a Mars felé, ám orosz űrszonda azóta sem járt teljes sikerrel. Az amerikaiak szerencsésebbek voltak. Jelenleg is a vörös bolygót járja a Spirit és az Opportunity nevű Mars-rover, míg bolygó körüli pályáról tanulmányozza az égitestet a 2001 Mars Odyssey és a Mars Reconnaissance Orbiter. A legkevésbé talán a japánok jártak jól. Nozomi nevű űrszondájuk nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, noha a szonda neve is épp ez: remény. A "Remény" irányítási gondok következtében csak néhány éves késéssel, 2003-ban érkezett meg a Marshoz, amely mellett nagy sebességgel elszállt, s nem állt rá kijelölt pályájára. Az Európai Űrügynökség már sokkal inkább büszkélkedhet Mars Express nevű űrszondájával. A 2003-ban indított űreszköz máig hibátlanul működik, újabbnál újabb felfedezéseket tesz a Mars légkörének összetételével, mágneses terével és az egykori vízborítás mértékével kapcsolatban. Azonban az európai programot is csak némi túlzással nevezhetjük teljes sikernek: Beagle-2 nevű leszállóegysége, amely a marsi élet után kutatott volna a felszínen, valószínűleg a talajba csapódott.

Oroszország 2009-ben visszatér a Marsra. A tervek szerint októberben indítják a Fobosz-Grunt nevű űrszondát. A grandiózus terv szerint az űreszköz megérkezése után Mars körüli pályára áll, ahonnan egy éven keresztül tanulmányozza a bolygót. Ezután a szonda sima leszállást hajtana végre a Mars Phobos nevű holdján.

De hogyan jönnek a képbe a kínaiak? Kína még nem indított egyetlen űrszondát sem a Hold pályájánál távolabbi célhoz, ugyanakkor ambiciózus űrprogramjának részeként már évekkel ezelőtt meghirdették egy Mars-szonda indítását. Ezért 2007-ben a Kínai Űrhivatal és az Orosz Űrügynökség megállapodást kötött a Mars-kutatásban való együttműködésről. Kína egy kisebb műholdat készít, melyet az oroszok a Fobosz-Grunt űrszondához csatlakoztatva 2009 októberében elindítanak. A Fobosz-Grunt Phobosra történő leszállását megelőzően pedig az oroszok vállalják, hogy bolygó körüli pályára állítják a kínai Mars-műholdat.

Mint azt 2009. június 9-én, Bécsben, a kínai űrkutatás fejlődéséről tartott előadásában Csü Hszü, az ENSZ világűrbizottságának kínai delegáltja megerősítette, az időközben Jinghuo-1 névre keresztelt kínai űrszonda már indításra kész állapotban van, jelenleg Oroszországban várja, hogy hozzáillesszék a még tesztelés alatt álló Fobosz-Grunthoz. Csü elmondta, a 110 kg tömegű űrszonda elsődleges feladata a Mars feltérképezése lesz, bár emellett a Mars légkörét és kozmikus környezetét is részletesen tanulmányozza.

Sikeres küldetése esetén a kínai Mars-program újabb szakaszába léphet. A Jinghuo-1 felvételei alapján ugyanis a kínai szakemberek már kijelölhetik egy jövendő, a következő évtizedben indítandó űrszonda leszállási területét. Kína az ötödik űrhatalom, amely űrszondát indít a Mars felé. Ha a Jinghuo-1-et követő leszállóegység is sikeres lesz, akkor az Egyesült Államok után a második ország lehet, amely a felszínről, közvetlenül is vizsgálja a vörös bolygót.