A hatmillió áldozat halálát a dohányzás kiváltotta rák, szívbetegség, emfizéma és más betegségek sora idézheti elő. Az 500 milliárd dolláros gazdasági veszteség a közvetlen orvosi költségekből, a kieső termelésből és a környezeti károkból tevődik össze. "A dohányzás gazdasági vonatkozásai akár 3,6 százalékkal visszavethetik egy-egy ország GDP-mutatóját" - áll a beszámolóban.

A szakértők úgy becsülik, hogy világszerte minden tizedik halálesetből egy a dohányzás számlájára írható, csak ebben az évben 5,5 milliónyian veszítik életüket a füstölés miatt. Ha továbbra is a most tapasztalt irányzat érvényesül, 2020-ra ez a szám hétmillióra, 2030-ra pedig nyolcmillióra nő. Az utóbbi négy évtizedben a dohányzás aránya visszaszorult az olyan fejlett országokban, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Japán. A fejlődő régiókban azonban emelkedett a cigarettázók száma.

Az összeállítás szerint a világon egymilliárd férfi dohányzik, a fejlett országok férfi lakosságának 35 százaléka, a fejlődő országokban pedig 50 százaléka gyújt rá rendszeresen. A nők kevésbé érintettek: az ipari országokban élő nők 22 százaléka, a fejlődő országokban élők 9 százaléka cigarettázik. A dohányosok 33-50 százaléka hal meg káros szenvedélye miatt, és átlagosan 15 évvel élnek rövidebb ideig nem dohányzó társaiknál. Kínában a legrosszabb a helyzet, a világon előállított cigaretták 37 százalékát az ázsiai országban szívják el. Kína a legnagyobb gyártó, majd az Egyesült Államok, Oroszország és Japán következik a sorban.