Bő két hetük maradt a kiadóknak és a szerzőknek annak eldöntésére: perelik-e a Google-t könyvkeresője, a Book Search funkció miatt, vagy belemennek a technológiai óriásnak a könyvszakma egy részével kialkudott egyezségébe. Bár a 134 oldalon részletezett megállapodás - amelynek jogszerűségéről október elején dönt egy manhattani bíró - csak az amerikai könyvpiacra vonatkozik, európai szerzőket, illetve szerzői jogok birtokosait is érinti az itt kiadott művekre vonatkozóan. Éppen ezért, mint még júliusban bejelentették, az Európai Unió szeptemberben meghallgatást tart arról: mire számíthat az európai könyvpiac.

A Google több mint 10 millió könyvet digitalizált már eddig. Ezek közül a szabad felhasználásúakat, amelyeket szerzői jog már nem véd az Egyesült Államokban, ingyen olvashatóvá, letölthetővé és kinyomtathatóvá teszi. A jogvédetteket pedig pénzért tenné hozzáférhetővé, a bevételek 37 százalékát tartva meg, és 63 százalékot fizetve a jogok birtokosainak. A kaliforniai cég vállalta, hogy több tízmillió dolláros költségen létrehoz egy könyvregisztert, egy hatalmas adatbázist, ami a könyvek és a jogok helyzetét, valamint a kifizetéseket áttekinthetővé teszi. Egy 1998-as amerikai törvény szerint - amelyet a Miki egeret védő jogszabálynak is neveznek, mivel megakadályozta a Disney-figura szabad felhasználását - a szerzői jogot a szerző halála után még hetven évig lehet érvényesíteni. A Google megállapodása két amerikai szerzői és kiadói szervezettel a kereskedelmi forgalomban jelenleg be nem szerezhető művekre vonatkozik. A cég saját honlapján jövő januárig adott határidőt a jogbirtokosoknak a megegyezéshez való csatlakozásra, amennyiben azt a bíróság jóváhagyja. (Érdekesség: ugyanaz a manhattani bíró, Denny Chin ítél, aki nemrég 150 évre börtönbe küldte a több tízmilliárd dolláros "pilótajátékot" működtető Bernard Madoffot.)

Ugyancsak meghallgatásokat fontolgat az Egyesült Államok kongresszusa, és vizsgálódik a washingtoni igazságügyi minisztérium is. Sokan évekig tartó hercehurcára számítanak. Jennie Johnson, a Google szóvivője arról beszélt: a cég könyvek millióit kelti életre, ezek máskülönben elvesznének a kulturális örökség számára. Ismert szakemberek is hajlanak ennek az érvnek az elfogadására. Thomas Augst, a New York-i Egyetem tanára úgy véli: eltűnik a közkönyvtárak és a kutatói könyvtárak közötti határvonal, a könyvek széles körben hozzáférhetővé válnak majd. Eben Moglen, a Columbia Egyetem professzora szerint: ha a könyvdigitalizálást a lovas kocsik és az autógyárak egykori harcaként fogjuk fel, akkor a Google ebben az út akar lenni - vagyis nem többet, mint felületet biztosít.

Mások viszont monopóliumot emlegetnek. A Book Search funkció előfizetéseivel, illetve a digitalizációhoz kapcsolódó hirdetésekkel a Google egy másodlagos piacot is létrehoz, amelyet uralhat. Brewster Kahle, az Internet Archive nonprofit digitális könyvtár alapítója - sokakhoz hasonlóan - a szabad felhasználású, úgynevezett árvakönyvek (melyeknek nincs jogtulajdonosuk) sorsa miatt aggódik. - A Google privatizálja a könyvtárainkat. Az, hogy egyetlen - akármilyen intelligens vagy népszerű - vállalatot ilyen helyzetbe hozunk, veszélyezteti a számunkra fontos elveket, a szólásszabadságot, a tudáshoz való szabad hozzáférést és az egyetemes oktatást illetően - nyilatkozta a The Wall Street Journalnak. A minap a William Morris Endeavor, a világ egyik vezető kulturális ügynöksége is arra biztatta ügyfeleit, ne menjenek bele a megállapodásba. - Most, hacsak a bíróság máshogy nem dönt, az ölükbe hull az engedély, hogy egy előzetesen kialkudott jogdíj ellenében árulják a könyveket. Ez törvényi változást jelent. A mostani jogszabályok szerint semmijük nincs, amíg a jogok birtokosa írásban a kifejezett hozzájárulását nem adja - magyarázta Eric Zohn, a cég jogtanácsosa. - A monopóliumok története azt mutatja: kihasználják a világegyetem uraiként élvezett hatalmukat, egészen addig, amíg ez tűrhetetlenné nem válik, és mások így vagy úgy kikezdik - állítja Peter Osnos, a The Century Foundation médiakutatója, emlékeztetve a kommunikáció világa nagy monopóliumainak sorsára, az AT & T távközlési óriás feldarabolására, vagy a Microsoft megszorítására legalább annyira, hogy a Google-t, az Apple-t vagy az Amazont is napsütés érje. Osnos szerint az amúgy is bajban lévő újságoknak, magazinoknak is szorongatniuk kellene a Google-t: fizessen a felhasznált tartalomért!