A szolgáltató és a természetvédők együttműködése még az 1970-es években kezdődött, amikor a gólyák egyre nagyobb arányban kezdték fészeképítésre használni a kisfeszültségű vezetékek villanyoszlopait - a korábban általuk e célra használt kémények, illetve magas fák helyett. - Ez azonban a fészkek számára sem volt biztonságos, és az áramszolgáltatónak is gondot okozott - mondja Mikle-Baráth Miklós, a szegedi központú Démász Hálózati Elosztó Kft. madárvédelemmel is foglalkozó munkatársa.

A fészkek egy-egy viharban könnyen megcsúsztak, szétestek, s a fiókák elpusztultak. Ha pedig egy-egy, a fészekből kilógó gally megázik, hozzáér a vezetékhez s vezetni kezdi az elektromos áramot, az zárlatot okoz a környéken. Az ilyen esetek elkerüléséért kezdett a Démász a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) s a szolgáltatási területén működő nemzeti parkokkal együtt lábakon álló, kosár alakú gólyafészek-magasítókat szerelni az oszlopokra. A magasítóra helyezett fészek stabilan nyugszik, és megfelelő távolságra van a vezetékektől. A kft. szolgáltatási területén több mint ötszáz gólyafészek található, és ma már ezek felét magasító védi.

Az áramütés persze halálos veszélyt is jelenthet a madaraknak. Ez akkor következik be, ha az állat rászáll egy villanyoszlop tetejére, pontosabban az azt fedő vasszerkezetre, s szárnyával ugyanekkor a középfeszültségű vezetékhez ér. A veszély elsősorban az adott évben kelt, még gyakorlatlanul repülő fiatalokat fenyegeti. Védekezésként a madaraktól leginkább látogatott oszlopok tetején lévő vasszerkezetre szigetelőként úgynevezett "madárvédő papucsot" helyeznek. Emellett a vezetékeket műanyag szigetelőburkolattal látják el. Mindezt elsősorban a gólyafészkektől számított 300 méteres sugarú körben, továbbá azokon a helyeken teszik, ahol leginkább várható a ragadozó madarak felbukkanása.

- Szolgáltatási területünkön 12 ezer kilométer középfeszültségű vezetékhálózat van, ennek tíz százalékát már leszigeteltük - mondja a szakember. A Démász Hálózati Elosztó Kft. az elmúlt három évben közel 300 millió forintot áldozott madárvédelemre - pontosabban ez év végéig ekkora lesz az összeg. A különféle egyéb, alternatív madárvédelmi megoldásokra fordított pénzek ebben még nincsenek is benne - teszi Mikle-Baráth Miklós.

Tavaly egyébként az MME, a zöldtárca és a magyar áramszolgáltatók aláírták az Akadálymentes égboltért című megállapodást, mely arról szól, hogy a meglévő elektromos hálózatok madarakra veszélyes összes részét 2020-ig fokozatosan madárbaráttá teszik. A Démász Hálózati Elosztó Kft. már évek óta úgy építi elektromos hálózatait, hogy azok a madarakra ne jelentsenek veszélyt.