- Néhány nappal ezelőtt az ősrobbanást követő eseményeket bemutató könyv, Az első három perc szerzője, a Nobel-díjas Steven Weinberg nyilatkozott lapunknak. Most önt, Az utolsó három perc című mű íróját faggatjuk. Budapest ennyire kitüntetett szerepet játszik az univerzum kutatásában?

- A magyar kutatók a világ élvonalába tartoznak, de az, hogy mi ketten szinte váltottuk egymást, az a véletlennek köszönhető. Illetve az én esetemben annak, hogy a Csillagászat és civilizáció című konferenciára hívtak előadónak.

- Járt már Magyarországon?

- Nem. Tudósaikat természetesen ismerem, így sokat hallottam a konferenciának helyet adó egyetem névadójáról, Eötvös Lorándról. De jól ismerem az egyik kiváló borukat, az egri bikavért is.

- 1994-ben jelent meg egyik legnagyobb hatású könyve, Az utolsó három perc. Hogy látja ma, hol vagyunk most? Az első három perchez vagyunk közelebb, vagy az utolsó háromhoz?

- Az univerzum fiatal. Jóval közelebb vagyunk a kiindulóponthoz, mint a végsőhöz.

- Az utolsó három perc című könyvben a Föld pusztulását egy üstökös becsapódásával illusztrálta. Tudjuk, hogy ez bármikor bekövetkezhet.

- Üstökösök és kisbolygók folyamatos fenyegetést jelentenek a Földre. Valóban bármikor becsapódhat egy nagyobb égitest, és még csak fel sem készülhetünk a karambolra. Néhány, Földre veszélyes objektumot ismerünk, de a döntő többséget még nem sikerült bemérni. A szerencsénkben bízhatunk, de az idő ellenünk dolgozik.

- Sokak szerint a földi életre az üstükösöknél nagyságrenddel nagyobb fenyegetést jelent az emberiség.

- Nehéz ezzel a véleménnyel vitatkozni. A környezetszenynyezés, a fajok drasztikus pusztulása azt jelzi, hogy bár szondákat küldünk a Naprendszeren túlra, közvetlen környezetünket nem tudjuk rendben tartani.

- 2005 óta a Földön kívüli értelem keresésében is aktívan részt vesz. A Nemzetközi Asztronautikai Munkacsoport elnöke. Miért fontos a SETI program?

- A SETI a Földön kívüli értelem keresésének tudományos programja. A világegyetemben a Földön kívül másutt is kialakulhatott az élet, amely esetleg eljuthatott az értelem, illetve a technológiai civilizáció magas szintjére. Ha ez igaz, feltételezhető, hogy ez a civilizáció képes csillagközi kommunikációra. A SETI program fő célja a nem természetes eredetűnek tűnő, kozmikus jelzések keresése. A keresés nehézségét az adja, hogy a jelek feltehetően gyengék, emellett nem tudjuk, milyen irányból és milyen frekvencián várhatunk jelzéseket.

- Vannak már értékelhető jelek?

- Egyelőre semmilyen egyértelmű, megismételhető eredményt nem tudunk felmutatni, viszont ha sikerülne a földönkívülieket felfedezni és velük kommunikálni, az az emberiség történetének kétségkívül legnagyobb tudományos felfedezése lenne. Az eddigi eredménytelenség ellenére a SETI kutatás folytatódik. A SETI elmúlt ötven évéről, a kapcsolatfelvétel lehetséges hatásairól jövő tavasszal jelenik meg a legújabb könyvem.

- A csend hangja címmel szervezett tavaly Amerikában konferenciát, amelyet provokatív kérdéssel indított: "Rossz irányba néztünk, rossz időpontban, rossz módszerekkel?" Mit kellene tennünk?

- Több szakember azt mondja, hogy nem elég jelekre várni, nekünk is jeleket kell sugároznunk, még ha ez kockázatos is. A világegyetemet egyenletesen kitöltő mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás frekvenciáján kellene jelezni. Mások attól tartanak, hogy ha felfedjük magunkat, a későbbi generációkat veszélybe sodorjuk. Jelenleg egyetlen dolgot tudunk az idegenekről, ha egyáltalán léteznek, mégpedig azt, hogy nagyon-nagyon messze vannak. A katonai radarok és a televíziók jelei évtizedek alatt már messzire eljutottak. Ha figyelnek az idegenek, akkor már tudják, merre vagyunk.

- Tükörképünket keressük?

- Tévedés azt feltételezni, hogy az idegen civilizációban is hozzánk hasonló faj fejlődött ki, és saját intelligenciánkat sem tekintjük az evolúció csúcsának. Az idegenek jeleiről sokáig azt gondoltuk, hogy keskeny sávban sugárzott impulzusok lesznek, de miért lennének ilyenek? Sokkal többet tudunk majd, ha Kaliforniában megépül a kizárólag a SETI céljait szolgáló Allen-rádiótávcső. Ez esetben 350 darab, egyenként 6 méter átmérőjű rádiótávcső alkot majd egyetlen rendszert. Azzal számolunk, hogy a következő húsz évben milliónál is több csillagrendszert tanulmányozhatunk. Ha van valami odakint, akkor addigra meg kell hallanunk. Ha továbbra is csak csendet észlelünk, akkor mindent újra kell gondolni.

- Budapesti előadásának a címe: Miért jó az univerzum az életnek? Nos, miért?

- Az élethez nagyon sok előfeltételnek kell teljesülnie: kellően hosszú életű univerzumra van szükség, ami nem túl kaotikus és nem túl veszélyes, szükség van bizonyos kémiai elemekre, energiaforrás is kell - lehetőleg olyan, ami évmilliárdokon át közel azonos fokon sugároz. És mindezek csak akkor hoznak létre életet, ha finoman összehangoltan, egy helyen van minden. Ha bármi is csak egy kicsit eltér, az maga a halál. A finomhangolásra az univerzum más pontján is lehetőség nyílik.

- Mi lesz, ha mégis találunk civilizációt, vagy ránk találnak?

- Nagyjából mindent át kell írni, amiben eddig hittünk, és olyan veszélyekkel szembesülünk, amelyeket csak elképzelni tudtunk. Felborulhat a társadalmak mindennapi élete, az új technológiák egymásnak átadása, meghonosítása beláthatatlan veszélyekkel jár. Ugyanakkor a Földön kívül létező élet felfedezése arra utalna, hogy az élet nem pusztán a véletlenek eredménye, hanem eddig ismeretlen törvények működése vezet az élet kialakulásához.

Paul Davies fizikus, csillagász a Budapesten zajló Csillagászat és civilizáció című konferencia sztárvendége. A világhírű tudománynépszerűsítőnek számos könyve magyarul is megjelent. Jelenleg a Földön kívüli intelligencia kutatására, azaz a SETI programra koncentrál.