A Kepler-űrtávcső üzembe helyezésének célja minél több Föld típusú bolygó felfedezése. Jelenleg ugyanis, bár körülbelül háromszáz csillagrendszert ismerünk, az ezekben található (ismert) bolygók általában jóval nagyobbak, mint a Föld, illetve sokkalta közelebb helyezkednek el az anyacsillagukhoz - mivel ezt a konfigurációt a legkönnyebb észlelni. A Keplert azonban kifejezetten azzal a szándékkal tervezték, hogy hosszú, megszakítás nélküli megfigyelései, illetve érzékenysége révén észlelhessen néhány száz fényév távolságon belül Föld méretű exobolygókat a Naphoz hasonló csillagok körül.

Az észlelés az okkultáción alapul: ha a csillag fényét folyamatosan figyeljük, és eközben elhalad előtte - pontosabban köztünk és a csillag között - egy égitest, az kis mértékben kitakarja, és apró elhalványodást eredményez a fénygörbében. Ehhez persze az kell, hogy a távoli rendszer felőlünk nézve szerencsés szögben álljon, aminek az esélye csupán egy a kétszázhoz. Ez is indokolja, miért próbálunk ilyen nagyszámú csillagot megvizsgálni. Néhány esetben azonban garantált a siker, ugyanis az űrtávcső látóterében vannak már ismert exobolygók is. Mintegy tíz napig tartó munkával ezek egyikét sikerült most a Keplernek az elvárásoknak megfelelően észlelnie.

A HAT-P-7b nevű exo-bolygó - amelyet a magyar HATNet program keretében fedeztek fel 2008-ban - mindöszsze két nap alatt kerüli meg anyacsillagát, ezért az eltelt rövid idő alatt is többször sikerült a fedést megfigyelni. Az űrből végzett mérések sokkal pontosabbak annál, mint ami a Földről lehetséges lenne, a fénygörbékben még a bolygó - holdfázisokra emlékeztető - fázisainak hatása is megjelenik.

Ennek ellenére a kutatók és mérnökök még nem kezdhetnek ünneplésbe, ugyanis az űreszköz az elmúlt időszakban két alkalommal automatikusan úgynevezett biztonsági üzemmódba lépett. Ez azt jelenti, hogy a fedélzeti számítógép hibára gyanakodva újraindította a rendszert, az ilyesmi pedig értékes időt rabolhat a mérésektől. Az esetek mögött a kozmikus sugarak hatását gyanítják - elég egy-egy nagy energiájú részecske, ami rossz helyen találja el az elektronikát.

A sejtést szeptemberben fogják ellenőrizni, a kísérlet során az űrtávcső elektronikájának mását egy texasi egyetem gyorsítójának részecskéivel bombázzák majd. Remélhetőleg ettől függetlenül is számos Föld típusú bolygóval lehetünk gazdagabbak pár éven belül, és elkezdődhet ezek részletes vizsgálata, az élet jeleinek keresése.