Ken Takeda és a Tokiói Egyetemen dolgozó munkatársai vemhes nőstény egerekkel kísérleteztek. A vizsgálatsorozat elején a rágcsálók szervezetébe egy 25 és 70 nanométer közötti átmérőjű részecskéket tartalmazó titán-dioxid oldatot juttattak be. Ezt a vegyületet számos iparág évtizedek óta előszeretettel alkalmazza: pigmentanyagként tonnaszámra fordul elő a fehér színű festékekben és a napvédő krémekben, de elengedhetetlen kelléke a különböző lég- és víztisztító berendezéseknek is.

A kutatók a befecskendezést követően, a magzati stádiumban és a születés után is többször megmérték az utódok agyában a gének aktivitási szintjét, és az így kapott értékeket összevetették a hasonló korú, kezeletlen állatok adataival. A vizsgálatok elgondolkodtató eredménnyel zárultak: a szakemberek több mint száz gén esetében jelentős eltéréseket találtak. Ezek a különbségek zömmel olyan DNS-szakaszokat érintenek, amelyek jelenlegi tudásunk szerint nagy szerepet játszanak egyes neurológiai betegségek kialakulásában. Ilyenek például a gyerekkorban jelentkező tanulási zavarok, az epilepszia, az autizmus, de ezen gének hibás működésére vezethető vissza néhány, időskorban fellépő idegrendszeri elváltozás is, mint a skizofrénia vagy az Alzheimer-, illetve a Parkinson-kór - írja Takeda a Particle and Fibre Toxicology című szaklapban megjelent tanulmányában.

A nanométeres nagyságrend elérésekor (vagyis, amikor a részecskék átmérője a méter milliárdod részére csökken) az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai megváltoznak. Ezek a parányok könnyedén kölcsönhatásba léphetnek az élőlények különböző molekuláival, és így számos területen befolyásolhatják azok működését. Ebben az esetben a titán-dioxid-szemcsék gyökeres változásokat idéztek elő az örökítőanyag és a fehérjék közötti információáramlás menetében - állítják a kutatók.

Az egerekkel folytatott kísérletek eredményei alapján valószínűsíthető, hogy a titán-dioxid az emberi magzatok fejlődése során is beleavatkozik egyes gének viselkedésébe, ezért ez az anyag fontos kockázati tényezőnek tekinthető bizonyos idegrendszeri betegségek létrejöttében - vélik Takedáék. A szakemberek ugyanakkor hozzáteszik: az egéranyák testébe a hétköznapokban előforduló mennyiségnél több titán-dioxidot juttattak be, ezért azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a károsító hatás eléréséhez pontosan milyen dózis szükséges.