A régészek akkor a holttestek közelében talált edények alapján úgy vélték, római kori mészárlás nyomait fedezték fel. A szénizotópos korvizsgálat eredményei azonban most kimutatták, hogy a halottak jóval később, Kr. u. 890 és 1030 között kerültek a sírba, amikor a terület birtoklásáért már a szászok és a vikingek között dúltak véres háborúk.

A germán eredetű szászok a népvándorlás korában, a Kr. u. V. században, a római uralom hanyatlásakor nyomultak be a mai Anglia területére és telepedtek le ott, végleg kiszorítva a rómaiakat. A VII-VIII. századtól azonban egyre több és véresebb hullámban támadták őket a dán vikingek, akik a terület felett akarták megszerezni az ellenőrzést.

"A tömegsírban a tetemek mellett mindössze néhány edénytöredéket találtunk. A halottakon még ruha sem volt, így az sem segíthetett az elsődleges kormeghatározásban. Ezért csontmintákat küldtünk sürgős szénizotópos vizsgálatra, aminek az eredményét most kaptuk meg. A sírban nem rómaiak, hanem az őket követő valamilyen népesség nyugodott" - nyilatkozta David Score ásatásvezető.

"A szászok idejében nem volt szokatlan, hogy kivégzetteket tömegsírba temessenek, de ilyen nagy számban, ilyen módon kivégzett emberek sírjára eddig még nem bukkantunk sehol sem" - mondta el Score. Feltehetően egy elhagyott bányaterületre dobálták be a tetemeket az előzőleg levágott fejekkel együtt, nem ástak nekik külön sírokat.

A halottak többsége fiatal férfi volt, 18 és 25 év között érte őket a halál. "Csak nagyon kevés idősebb halottra akadtunk. A halottak magasak, fogaik épek voltak, testalkatuk erőteljes volt és egészségesek lehettek" - mondta el Angela Boyle antropológus. A koponyákon kard okozta súlyos sérülések nyomai látszanak. Feltehetően még lefejezésük előtt meztelenre vetkőztették őket.

Egyelőre nem lehet pontosan tudni, kik fekszenek a tömegsírban. További vizsgálatok szükségesek annak megállapításához, hogy a támadókat vagy a megtámadottakat, a vikingeket vagy a szászokat fedezték-e fel a régészek.