Az új megbetegedésről francia kutatók számoltak be a Nature Medicine folyóiratban. A cikk szerint a tudósok a humán immunhiányt okozó vírus egy új törzsét azonosították a betegben. A vírus a gorillák majom immunhiány vírusával (SIV) mutat rokonságot. A páciens jól van, eddig nem jelentkeztek rajta az AIDS betegség tünetei. Ez azért fontos, mert maga a fertőződés évekkel ezelőtt történt.

A kutatók úgy vélik, a nő egy másik embertől, és nem közvetlenül a gorillától kapta el a vírust - ami rossz hír, hiszen arra utal, hogy az újonnan felfedezett kórokozó már az emberek között terjed. A nő maga nem került kapcsolatba gorillákkal, de elmondta, hogy több szexpartnere is volt, miután meghalt a férje. Elképzelhető tehát, hogy szexuális úton jutott a fertőzéshez, olyasvalakitől, aki például gorillahúst fogyasztott.

- Úgy tűnik, hogy a gorillák, a csimpánzokhoz hasonlóan a HIV-1 vírus valószínűsíthető forrásai - olvasható a Nature Medicine cikkében. Az írás szerint az új HIV-1 ág felfedezése rávilágít arra, hogy folyamatosan nyomon kell követni az új HIV-változatok felbukkanását, különösen Közép-Nyugat-Afrikában, ahonnan az összes létező HIV-1 csoport származik.

- Ma sem ismerjük pontosan annak a vírusnak az eredetét, amit HIV-nek nevezünk - közölte lapunkkal Nagy Károly HIV-kutató, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója. Mint a professzor hangsúlyozta, az teljesen világos, hogy a betegség afrikai főemlősöktől származik, és azt is sikerült igazolni, hogy a kórokozó csimpánztól került át az emberbe, majd kismértékben átalakulva jutott tovább emberről emberre. Magánál az átjutásnál nem egy eseményről, hanem sokkal inkább egy folyamatról lehet beszélni. A helyszín nagy valószínűséggel Kongó és Kamerun környéke, ahol a csimpánzhús annak ellenére csemegének számít, hogy a majom vadászata régóta tilos.

- A korábbi fertőzöttekben molekuláris biológiai módszerekkel olyan különbségeket találtak a vírus genetikai állományában, amelyek arra utaltak, nemcsak a csimpánz lehet a kiindulópont, hanem esetleg más főemlősök is - említette Nagy Károly. Erről azonban a gorillák esetében nehéz megbizonyosodni, mivel ezek az állatok ritkábbak és kevésbé barátságosak, mint a csimpánzok.

Az eset kapcsán természetesen az is felmerült, hogy esetleg más főemlősök is hasonló humán megbetegedések kiindulópontjai lehetnek. A magyar HIV-kutató szerint azonban az orangutánban, illetve az afrikai sárgahasú szavannacerkófokban (ezeket angol nevük tükörfordítása után gyakran zöldmajmoknak is nevezik) talált, immunhiányos megbetegedéseket okozó vírusok oly mértékben különbözőek, hogy azokból aligha alakulhat ki emberi megbetegedés. Ennél reálisabb veszély, hogy az emberre már átkerült vírusokból jön létre rekombináció útján új, a tüneteket gyorsabban produkáló vagy a kezeléseknek jobban ellenálló kórokozó.

Marburg-vírus denevértől

Több ezer denevér fertőződött Marburg-vírussal - az Ebolához hasonló, vérzéses lázat okozó kórokozóval - Uganda egyik barlangjában. Ez megerősíti az elméletet, miszerint ezek a repülő emlősök a halálos vírus természetes hordozói. 2007 augusztusában volt a Marburg-járvány legutóbbi kitörése barlangokban dolgozó aranybányászok körében Nyugat-Ugandában. Az egyik ilyen barlangban élő denevérek öt százalékában találtak most élő vírust az amerikai betegségmegelőzési és -ellenőrzési központ munkatársai. Tavaly júliusban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felhívta a veszélyre a figyelmet, miután egy 40 éves holland nő Mar-burg-vírussal megfertőződve tért haza, majd a kórházban meghalt. Előtte Ugandában járt, ahol háromhetes útja során két barlangot is meglátogatott.