Az amerikai tudós eredetileg arra volt kíváncsi, hogy a kutya túlzott közelsége menynyire árt az embernek. Kiderült, hogy nem annyira, mint gondolnánk.

A kutatás ugyanis rávilágított, hogy az egy háztartásban élő emberből és kutyából tíz százalékban azonos Escherichia coli nevű baktériumtörzs tenyészett ki, függetlenül attól, hogy olyan kutyabolondról volt szó, aki éjszaka még az ágyába is beengedte a kedvencét, vagy olyanról, aki állatfekhelyre "száműzte" az ebet.

Az igazi felfedezés azonban az volt hogy a kórokozó - gyakrabban terjedt emberről állatra, mint fordítva. Ráadásul a kutyák többször és súlyosabban betegedtek meg bélfertőzésben, mint a gazdáik, akiknek szervezete - legalábbis erre a kitenyésztett baktériumfajtára - ellenállóbbnak bizonyult.

A fertőzés útját vizsgálva bebizonyosodott, hogy az állatokat etetéskor fertőzték meg a baktériummal szennyezett emberi kezek. Mert hogy az emberek nem szoktak kutyaetetés előtt kezet mosni (hogy emberi étkezés előtt sem, arról most ne is beszéljünk).

A zoonózisokról, az állatról emberre terjedő fertőző betegségekről sokat tudunk, ennek irodalma több könyvtárat megtölt, és számtalan egyéb kórokozóról tudunk, amely embert és háziállatot egyaránt megfertőz.

Ám arra valahogy nem szoktunk gondolni, hogy mi is veszélyesek lehetünk a kutyára. Így hát mossunk kezet étkezés és etetés előtt is.