Aberystwyth Wales nyugati részén, a Cardigani-öböl partján fekszik. A csendes kisváros 1872-ben alapított egyeteme mindeddig nem emelkedett ki a világ felsőoktatási intézményeinek sorából. A helyzet azonban néhány hónapja gyökeresen megváltozott, és a település hirtelen a tudományos közvélemény érdeklődésének homlokterébe került.

Mindez egy szenzációs bejelentésnek köszönhető: Ross King, az egyetem számítógép-tudományi tanszékének munkatársa áprilisban mutatta be a nagyközönségnek Wales legújabb büszkeségét, az Adam névre keresztelt kutatórobotot. A szakember kollégáival együtt csaknem tíz évig dolgozott egy olyan automata létrehozásán, amely képes arra, hogy önállóan hajtson végre kísérleteket, sőt ezek eredményeit emberi beavatkozás nélkül ki is tudja értékelni.

A tudósok eleinte kétkedve fogadták a hírt. A szkeptikus hangok viszont egy ideje elhalkultak, ugyanis a robothoz fűzött kezdeti remények az elmúlt időszakban sorra teljesültek. Az aberystwyth-i egyetem kutatói először egy viszonylag könnyen kivitelezhető biokémiai vizsgálatsorozatot bíztak legújabb "munkatársukra": Adam feladata a sörélesztő anyagcseréjének és öröklődési mechanizmusainak felderítése lett. A kutatórobot olyannyira sikeresen vette az első akadályokat, hogy kísérletének eredményeiről már a Science című tudományos folyóirat is beszámolt.

Adam munkamódszere nagyban hasonlít a hagyományos kutatásokéhoz, de sok tekintetben el is tér tőlük. A robottudós minden vizsgálat előtt felállít egy hipotézist, amelynek alapján kiválasztja a kísérlet céljainak leginkább megfelelő gombatörzseket. Ezt követően forgókarjai segítségével ellátja az élesztősejteket a szükséges tápanyagokkal, néha-néha pedig megrázogatja a kémcsöveket, hogy segítse bennük a kémiai reakciók végbemenetelét. Egy bizonyos idő elteltével feldolgozza a kapott adatokat, majd az eredmények ismeretében eldönti, helytálló volt-e a feltevése. Mindezt emberi beavatkozás nélkül viszi véghez, aminek köszönhetően akár egy teljes napon át is képes önállóan dolgozni a laborban.

Adam az utóbbi hónapokban egy sor, eddig megoldatlan problémára talált választ. Sikerült kiderítenie, hogy a sörélesztő egyes enzimjei mely gének működésére vezethetők vissza a gomba DNS-ében, illetve hogy bizonyos köztestermékekből milyen molekulák alakulnak ki az intermedier anyagcsere során.

Többé-kevésbé önállóan dolgozó kutatórobotokat a világ számos pontján használnak. Ezek azonban csak adathalmazokat tudnak előállítani, az eredmények kiértékelése már az emberekre marad. Adam jelentősége abban áll, hogy ezt a sokszor fárasztó és unalmas feladatot is átvállalja "kollégáitól", így tehermentesíti őket - állítja King. Ráadásul sokkal hamarabb el is készül a munkával, mint embertársai - teszi hozzá az informatikus.

King és csapata - Adam sikerétől hajtva - már az utolsó simításokat végzi Aberystwyth következő robottudósán, Eve-n. Az új jövevény legfontosabb feladata két rettegett trópusi betegség, a malária és a bilharzia ellenszerének felkutatása lesz. Ehhez egy tizennégyezer-féle komponensből álló hatóanyag-arzenált használhat majd fel. Eve a különböző molekulák hatékonyságát - Adamhez hasonlóan - élesztősejteken végrehajtott kísérletekkel fogja tesztelni.

A hagyományos gyógyszerkutatások során az analizáló automaták minden hatóanyaggal elvégzik a szükséges vizsgálatokat, de nem képesek felismerni a pozitív eredményeket. Ezzel szemben Eve molekulaszerkezetük alapján meg tudja különböztetni egymástól a mintákat, így sokkal gyorsabban és könnyebben rátalálhatunk egy potenciális ellenszerre - véli King.

Mindig is úgy gondoltam, hogy a kutatások minél magasabb fokú automatizáltsága viszi előre leginkább a tudományt. Így volt ez a XIX. és a XX. század nagy előrelépéseinél is, és véleményem szerint ez a tendencia a XXI. században is folytatódni fog. Meg vagyok róla győződve, hogy hamarosan emberekből és robotokból álló kutatócsoportok fognak dolgozni a világ laborjaiban - vázolta fel jövőképét Adam és Eve szülőatyja.