A szájhősről és társairól mindenki megfeledkezett
A súlyos gipszmaszkokat a Bourbon Károly nápolyi király által megrendelt és finanszírozott 1749-es ásatás során tárták fel feltehetőleg Pompejiben, majd több más lelettel együtt a közeli Porticiben lévő királyi palotában helyezték el. "A felfedezők teljesen megfeledkeztek róluk. Megtalálási körülményeikről sem tudunk semmit. Egy XVIII. századi ásatási feljegyzésben olvasható, hogy előkerült tizenöt álarc. De hogy hol, azt nem írják. Valójában még az sem biztos, hogy Pompejiben ásták ki őket" - nyilatkozta Mariarosaria Borriello történész. Borriello szerint az a tény, hogy egyetlen helyen ennyi színházi maszk volt, azt sejteti, hogy maszkkészítő műhelyre akadtak.
Néhány álarc szája zárva van, ezek modellek lehettek azokhoz a könnyebb álarcok készítéséhez, amiket azután az ókori színészek az előadások során viseltek. A maszkok közül néhányat színeztek és nagyon gondos aprólékossággal, szinte élethűre készítettek el. "Két maszkon, a száj környékén betűk láthatók. Az egyik mára kiolvashatatlanná rongálódott, a másikon azonban világosan kivehető a Buco szó" - mondta el Borriello.
A Bucco az ókori Itáliában a Kr. e. II. és a Kr. u. IV. századig a köznép körében kedvelt fabula Atellana színházi játék egyik figurája, a fecsegő szájhős volt. A gyakran sikamlós, vaskos humorú, csúfondáros darabok cselekménye mindig hasonló karakterekre és hasonló sztorira épült, a színészek az állandó karaktereket jelölő maszkokban játszottak.
"A most megtalált álarcok nem mindegyike volt a fabula Atellana kelléke, mégis az, hogy legalább egy ehhez a műfajhoz köthető, fontos felfedezés, mert bizonyítja, hogy az Atella városából származó, gyakran obszcén játékokat az előkelőbb Pompeji környékén is kedvelték" - mondta el Borriello.
Bucco neve valószínűleg a bucca (száj) szóból származik. Az álarc széles vigyorú, "vidám pofát" jelenít meg. A fabula Atellana másik három állandó karaktere a nevetséges, kéjsóvár Maccus, a szenvedő szerelmes Pappus és a púpos, csaló Dossenus.
A maszkokat a nápolyi Régészeti Múzeumban tekintheti meg a nagyközönség augusztus végéig.