Blood Falls, magyarul "Vérzuhatag" lehetne annak a megdöbbentő látványt nyújtó földtani jelenségnek a neve, amelynek származási helyét és létrejöttének okait most talán sikerült az Antarktisz-kutató Jill Mikuckinak és társainak megfejtenie. A vörös víz egy föld alatti tóból származik, amely 400 méterrel a jégfelszín alatt terül el, és pontos helyét csak néhány éve mutatták ki radarmérésekkel. A tó körülbelül másfél millió évvel ezelőtt keletkezhetett, amikor egy tengerből kiemelkedő hegyvonulat szűk tengeröblöt hozott létre, nem messze a mai McMurdoch-szorostól, majd a fjord vizét fokozatosan egy hatalmas gleccser takarta be. A valamikori fjordot a gleccser jege teljesen elzárta a külvilágtól. A mélyben fekvő tó vizéhez emberi műszer eddig nem jutott el: csak az innen származó vörös források révén lehet bepillantani ebbe a különleges világba. A vörös víz, az elemzések szerint rendkívül sós, és egyáltalán nem tartalmaz oxigént, viszont különleges mikroorganizmusok élnek benne, amelyek ősei a nyílt tengerekben is megtalálhatók. A vörös zuhatag baktériumai időközben azonban egészen furcsa táplálkozási szokásokat vettek fel, "jeget esznek", vagyis a jégben elraktározott szerves maradványokat bontják le." Ehhez egy különleges, kén- és vasvegyületeken alapuló anyagcserét fejlesztettek ki, amely nem azonos egyetlen eddig ismert anyagcserével sem. A mélytengeri hőforrások közelében élő mikroorganizmusok is kéntartalmú vegyületekkel táplálkoznak, de az ő végtermékeik egészen mások. A kutatást vezető Mikucki elmondása a szerint, "a Blood Falls vizében egyáltalán nem található kénhidrogén. Itt az utolsó láncszem nem kénvegyület, hanem vas." A vas - amely a sziklás földfelszín anyagából származik - adja a zuhatag vörös színét, és ennyiben az antarktiszi sós és vörös víz, tényleg hasonlít: a névadó vérre.