Egy tablettát - de mikor?
Ám a szakemberek az új kihívásokra is felhívják a figyelmet. Például arra, hogy az elnyújtott hatású készítmények hatása sokszor nem egyenletes. Van csúcskoncentrációjuk, illetve olyan időszak is, amikor - már vagy még - kevésbé hatnak. A bevétel optimális időpontja is egyénenként változhat.
A legtöbb elhúzódó hatású fájdalomcsillapító a csúcskoncentrációját hat óra múlva éri el a vérben. A krónikus fájdalomra panaszkodó sokszor maga tapasztalja ki, mikor érdemes bevennie a szert. Ugyanakkor a gyomor-, nyombélfekély, illetve reflux-betegség elleni szereket általában este szedik be - vagy nem: ha fizikai munka vagy éppen a stressz hatására nappal folyik vissza több gyomorsav a nyelőcsőbe, a szerrrel reggelente sikeresebben enyhíthetőek a tünetek.
Egyes depresszió elleni szerek álmatlanságot okoznak, ezért jobb reggel adni. Más antidepresszánsok meg pont ellenkezőleg hatnak: mellékhatásaik jobban kivédhetők, amennyiben lefekvés előtt veszik be, hogy átaludhassák a kellemetlen(ebb) éjszakai szakaszt. A vérnyomáscsökkentők többségét meg reggel adják - ám ha a vérnyomás- és szívproblémák éjjel tetőznek, akkor jobb az esti beadással megelőzni a bajt.
Ne nyugodjanak bele abba, hogy kaptak egy könnyen bevehető szert. Tudják meg azt is, hogy mikor érdemes beszedni.