Miért mozgott a zászló, ha nem fújta a szél?
Kubában és Közép-Amerika egyes részein egyenesen ez a hivatalos tan, de az egy évtizeddel ezelőtti felmérések szerint tíz amerikaiból egy nyíltan kétségbe vonja, vagy legalábbis bizonytalan benne, hogy Neil Armstrong és társai valóban ott jártak volna, ahol. Oroszországban minden negyedik ember megkérdőjelezi, hogy az Apollo-program sikerrel járt volna.
Az egyszerű városi legendáktól kezdve a teljes vagy részleges konspirációig érő szkeptikus elméletek egyébként annyi (rész)tudást, agyafúrtságot és ötletet halmoznak fel, hogy a rossz nyelvek szerint szerzőik már a Szaturnuszra is embert küldhettek volna, ha fejüket összedugva a helyes irányban gondolkodnak. Ártatlan, tét nélküli városi legendaként idézik: Armstrong a Holdon sok sikert kívánt egy bizonyos Gorski úrnak, akinek házastársi közeledését felesége állítólag azzal hárította el, hogy majd akkor próbálkozzon, ha a szomszéd gyerek a Holdon járkál. És a kis Armstrong lakott volna a szomszédban. A Holdra elsőként lépő asztronauta híres szavait ("Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek") is megkérdőjelezték már: a rossz felvételen nem érteni pontosan a határozatlan névelőt; szigorúan véve pedig ez Armstrong első érdemi mondata volt, az Eagle (Sas) holdkomp leszállásakor ugyanis ezt mondta: "Rendben, motor leáll."
Mindennél persze lényegesebbek azok az állítások, amelyek gátlástalan manipulációval vádolják az amerikai kormányt és a NASA űrkutatási hivatalt. Az ilyen érvek már a 70-es években, a vietnami háború és a Watergate-botrány idején felvetődtek, és a csalódott, fáradt közvélemény egy része fogékony volt rájuk. De kommunikációs áttörésnek tartják, amikor az ezredfordulón a Fox, az egyik vezető tévécsatorna érdemi teret adott nekik.
Vannak, akik legalábbis furcsának találják, hogy az 50-es, 60-as évtized szovjet sikersorozata - a Szputnyik-1-től Lajka kutyán át Gagarinig és Tyereskováig -, továbbá az Apollo-1 indításakor bekövetkezett tűzhalál után az amerikaiak ilyen hirtelen és látványosan egyenlíteni tudtak volna az űrversenyben. Mások azt vitatják, hogy mennyiben volt ilyen űrverseny. Külpolitikai szaktekintélyek, így Leslie H. Gelb is elismerik, hogy a hidegháborús propaganda kommunikációs erőterében a Pentagon például eltúlozta a szovjetek felkészültségének mértékét, hogy több pénzhez jusson - ebből viszont nem következik, hogy a NASA nyíltan csalt volna. Például azért, hogy az USA elterelje a figyelmet Vietnamról, vagy a holdprogramon dolgozó 400 ezer ember eltapsolhasson 30 milliárd dollárt az adófizetők pénzéből. Van olyan rafinált elmélet is, amely szerint a holdra szállásra sor került ugyan, csak a felvételeket manipulálták utólag a világűrért folytatott versengés részeként. Egyesek olyan átlátszó trükkben hisznek, hogy a NASA épp a világhírű 2001: Űrodüsszeia rendezőjével, Stanley Kubrickkel készíttetett volna álfelvételeket, vagy manipulációs igyekezetében megfeledkezett volna róla, hogy a Holdon nincs szél, ezért a letűzött amerikai zászlót nem mozgathatta semmi. (Valójában légáramlat híján egyik sarka először ingaként jár, később jól láthatóan hoszszasan nem mozdul.) Egy ausztrál asszony "rendezői hibát" vélt felfedezni egy állítólagosan a képben felejtett üdítőspalackban. "Jól értesültek" nem teljesen alapos természettudományos ismereteiket vetik be, azt állítva, hogy az űrhajósok nem élhették túl a Van Allen sugárzási övet, vagy a finom holdhomok dacára túlságosan élesek a lábnyomok.
Sokan nem vádolnak senkit semmivel, csak éppen képtelenségnek tartják az emberiség egyik legnagyobb technikai lépését, mert az űrvilág számukra teljesen idegen közeg, amelyhez nem tudnak kapcsolódni. És minden hibát felettébb gyanúsnak találnak. Így például azt, hogy valóban épp a kulcsfontosságú Apollo-11 telemetriás szalagjainak veszett nyoma.
Nem mindenki véli úgy, hogy a kétkedőkkel érdemben foglalkozni kell. - Az igazságnak nincs szüksége védelemre. Senki nem veheti el tőlem a lépéseket, amelyeket a Holdon tettem - mondta Eugene Cernan, az Apollo-17 parancsnok-asztronautája. Az övéi voltak történetesen - eddig - az ember utolsó lépései ott.