Élet a Földön kívül
A Holdnak nincs légköre, így az életet biztosító oxigént valamilyen úton-módon elő kell állítani. Légkör híján a káros kozmikus sugárzásoknak jócskán kitett lényeknek a tetemes hőmérsékleti ingadozással is meg kell küzdeniük. Az sem dőlt el, hogy van-e víz égi kísérőnkön.
A Holdra másodikként lépő ember, Buzz Aldrin szerint éppen a nehézségek miatt kell elfelejteni a Holdat és a Marsra kell leszállni, mivel ez az egyetlen bolygó a Naprendszerben, ahol van esély a megtelepedésre. Aldrin szerint a Marson való landolás "csodálatos cél" lehet az emberiség számára, "csupán eltökéltségre és leleményességre van szükség". De miért is mennénk a Holdra, amikor számos érv szól ellene? Nincs légköre, nincs belélegezhető oxigén, van viszont jelentős hőingadozás és a földit sokszorosan felülmúló káros sugárzás. A Hold egyenlítőjénél a hőingadozás például 280 Celsius-fok: éjjel mínusz 180-Celsius, nappal plusz 100 Celsius-fok a hőmérséklet. Ennek oka egyszerű: a Holdon nincs légkör, amely kiegyenlítené a napsugárzás hevítő hatását, illetve annak hiányát.
Az amerikaiak sikeres holdhódítása után évtizedekre lekerült a napirendről a Hold. Sokkal izgalmasabb kihívásnak tűnt a Naprendszer távoli bolygóinak meg(űr)szondázása, vagy éppen űrállomások építése. A Holdat érdekessé éppen a tervezett marsi utazások teszik. A Hold lehetne ugyanis a vörös bolygó felé vezető útra felkészítő edzőtábor, ugródeszka. Sokak szerint prózaibb szerepet is játszhatna a Hold az emberiség életében: a kimerülő nyersanyagok egy részét innen pótolhatnánk.
A közelmúltban például urán találtak a Hold felszínén a japán Kaguya űrszonda mérései alapján. A kémiai elem akár atomreaktorokban is használható lenne energiatermelésre. Egyelőre azonban még nem tudni, hogy az urán a földi viszonyokhoz képest miként dúsul és alkot-e kibányászható telepeket a Holdon. Lehetséges, hogy rosszabbak az adottságok, de akár kedvezőbb is lehet a helyzet, mint a Földön.
Alapvető kérdés, hogy van-e víz a Holdon? Ha van, abból ivóvízet készíthetnénk. Vízbontással pedig oxigént állíthatnánk elő, ami belélegzésre, de üzemanyagként is hasznosítható lenne. Keresztúri Ákos, a Magyar Csillagászati Egyesület elnökségi tagja szerint azonban még nem dőlt el, hogy van-e víz a Holdon? A holdi vízjég létezésének kérdése már több mint egy évtizede a holdkutatás központi problémája, de még legutóbb, a Selene japán holdszonda ultra-érzékeny, nagy felbontású kamerájának felvételein sem látszott nyoma felszíni vízjégnek a déli sarki terület mindig Shackleton-kráterében.
Az indiai "Holdhajó" űrszonda által végrehajott becsapódási kísérlet sem szolgáltatott egyértelmű jeleket a jég létezésére.
Sok van viszont az egyik hélium- izotópból, a He-3-ból. Ebből a földön roppant ritka anyagból egy kilogrammnyi előállítása négymillió dollárba kerül. Ugyanakkor egyetlen kilogramm holdnyi He-3 kinyeréséhez több tízmillió kilogramm holdkőzetet kellene feldolgozni. Hogyan? Miként? Mibe kerül ez? - nos erre keresik a választ a dús fantáziával megáldottak.
