A We Tell Stories - http://wetellstories.co.uk oldalán klaszszikus regények olvashatók, úgy hogy különféle - a sztorihoz kapcsolódó - igen eredeti kezelőfelületeken a megfelelő pontokra klikkelgetünk.

A fejlesztők - a honlapot a Six to Start elnevezésű brit cég fejlesztette - felfigyeltek arra, hogy rendkívül népszerűek lettek az alternatív valóságokat bemutató játékos honlapok. Itt az olvasó, játékos, vagyis a befogadó egyaránt próbára teheti kreativitását és technikai felkészültségét. A We Tell Stories úgy működik, hogy a befogadó a sztoriba bármikor interaktív módon is bekapcsolódhat, amikor csak akar. Ráadásul, ha többen vannak egyszerre a rendszerben, akkor egymással kapcsolatba is léphetnek. Képeket oszthatnak meg, tölthetnek fel, a Facebookon ismerőseinknek ajánlhatjuk, hogy velünk együtt fedezzék fel a sztori fordulatait.

A honlapon beléphetünk Aliz Csodaországába, elrepülhetünk az Ezeregyéjszaka meséinek világába, és digitálisan is újra elvarázsolódhatunk az irodalom tündérmeséin, Andersen tolmácsolásában.

Apropó, tolmácsolás: nos, angolul még mindig tudni kell, ha ezeket a történeteket valóban élvezni akarjuk... Magyarul? Később!

Az egyik fejlesztő, Dan Hon szerint a mai középkorú korosztály, és persze a digitális bennszülötteknek nevezhető fiatalabbak már a számítógépes játékokkal nőttek, nőnek fel, és persze az internet már mindenhol jelen van - e két médium lehetőségeit ötvözi honlapjuk.

Ezek után nem csoda, hogy a fejlesztő, Hon a hagyományos, lapunkban is többször bemutatott elektronikus könyveket unalmasnak tartja. "Tulajdonképpen nem csináltak mást vele, mint a könyvek kéziratát .pdf formátumba másolták. Ezzel nem használják ki sem a számítástechnikát, sem az internetet" - olvasható az MTI közleményében a fejlesztő nyilatkozata. (A pontosság kedvéért: nemcsak .pdf-ben lehet e-bookokat olvasni.)

De mi a helyzet a magyar regényekkel és a magyar olvasókkal? Ha már rongyosra olvasott regénnyel kezdtük, mi másról szólhatnánk, mint a legnépszerűbb magyar regényről, az Egri csillagokról.

Még 2006-ban jelent meg az első interaktív film Magyarországon, Jumurdzsák gyűrűje címmel, aminek "apropóját" a híres Gárdonyi regény adta. Az egri önkormányzat megrendelésére másfél éves munkával készült és elsősorban városmarketing célokat szolgáló történet szerint egy New Yorki újságíró, életében először Magyarországra utazik, és ha már ott jár, feltétlenül felkeresi gyerekkora egyik kedvenc regényének, az Egri csillagoknak színhelyét, Eger városát is. A főhős birtokában lévő százévesnél is régebbi kiadású könyv nyomán elindul egy nyomozás, minek során a történetet, Egert és a rejtélyeket is felfedezheti a néző/olvasó/játékos.

A történet forgatókönyvét, a többféle szálon bonyolódó sztorit a zenészként ismertté vált Pierrot és stúdiója, a Private Moon jegyzi. Az innovatív művészként is nevezhető Pierrot szerint a történetben igazán vonzó lehet a többnyire kezdő játékos számára, hogy úgy nézhet körül, mintha valóban ott lenne a városban. Több száz panorámaképet használt és ezek némelyike nem is statikus, hiszen a karakterek folyamatosan valamilyen ismétlődő mozgást végeznek rajta. A mozgás, a navigáció, a tárgyakkal, környezettel való interakció egész egyszerűen az ottlét érzetét kelti.

"- Az igazi interaktív történetben a mese menetét aktívan megváltoztathatja a felhasználó közbeavatkozása. Ilyesmi legfeljebb adaptáció formájában lehetséges, akkor viszont magának az átalakítás mikéntjének is művészi értékkel kell rendelkeznie, mint minden más adaptáció esetében" - mondta el lapunknak Szonja Odrovics esztéta, videojáték-kutató.

Több irodalmi kezdeményezés is van még, ami az internetet használja, hogy az olvasás, a könyvek, az irodalom világába csalogassa, és ott le is kösse a felhasználókat. Ilyen pl. a Petőfi Irodalmi Múzeum 2008-as kezdeményezése, a Nyugat című folyóirat 100 éves évfordulója alkalmából rendezett interaktív internetes játék. http://www.nyugat100.hu/

Az évenkénti Összefogás a könyvtárakban című rendezvény is használja a digitális bennszülöttek bevonására az internetet. Ha azt mondjuk egy tinédzsernek, hogy "menjünk a könyvtárba és olvassunk", akkor nem fognak sokan elmenni. De ha úgy kezdjük, hogy "érdekes dolgokkal foglalkozhatsz a többiekkel a neten a könyvtárban", akkor máris érdekelni fogja őket a hely. Ilyen volt a tavalyi Tini Könyvtári Napok országos játéksorozata, is http://osszefogas.kjmk.hu, de találhatnak, sőt kezdeményezhetnek is a mai fiatalok izgalmas programokat maguknak. Akár a könyvtárban is. (Van, amelyik kifejezetten jó hűvös...)