Copernícium lesz az új elem neve
A 112-es rendszámú, a hidrogénnél 277-szer nehezebb elemet 1996-ban hozták létre. A darmstadti Nehézionkutató Intézet (GSI) professzora, Sigurd Hofman vezeti a szupernehéz elemek előállítására alakult kutatócsoportot. A 112-es is a transzurán (uránon túli) elemek közé tartozik. Ezek természetes körülmények között magfúzióval a csillagok belsejében születnek. Földi körülmények között két nehézion atommagjának ütköztetésével tudják létrehozni, ám kevés keletkezik belőlük, és nagyon gyorsan szétesnek.
A darmstadti nemzetközi kutatócsapat - német, finn, orosz és szlovák kutatókból áll - 1981 óta hat új elemet hozott létre (107-től 112-ig), az eddig ununbiumnak nevezett 112-es az utolsó, melyet hivatalosan is visszaigazoltak. A 107-111-ig terjedő elemek a következő nevet kapták: bohrium, hassium, meitnerium, darmstadtium és röntgenium. A 112-est részecskegyorsítóban állították elő cink- és ólomatommagok ütköztetésével.
Az új elemet idén júniusban ismerte el hivatalosan az Alap- és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Egyesület (IUPAC), amely hat hónapot adott az új elem elnevezésére. A BBC honlapján arra kérte az internetezőket, hogy választásukat megindokolva javasoljanak nevet az új elemnek. A németek azonban úgy döntöttek, nem engedik át másoknak a névadás jogát. A kiváló lengyel csillagászról, Kopernikuszról nevezték el az új elemet, vegyjele: Cp.
A 13 éve felfedezett, de hivatalosan csak júniusban visszaigazolt elemet coperníciumnak nevezték el, ezt a nevet azonban még a tudóstársadalomnak is el kell fogadnia. A IUPAC szabályai szerint élő személyről nem nevezhetnek el új elemet. Persze felvetődött, ha nincs ez a szabály, nyugodtan elnevezhetnék a tudóscsoport vezetőjéről hofmaniumnak. A professzor a BBC-nek erről azt mondta: "a copernícium sokkal jobban hangzik".