Az algavirágzás általában a felhalmozódó, gyakran a szárazföldről érkező szerves anyag következménye. A jelenség több szempontból is károsan befolyásolja az ökoszisztémát. Az algatelepek túl sok oxigént vonnak ki a vízből, és elzárják a fénytől a víz alatti területeket. Ráadásul, sok faj olyan méreganyagokat termel, melyek a táplálékláncba bekerülve a halak vagy a tengeri madarak tömeges pusztulásához vezetnek.

A Hull University brit kutatói az egyik különösen sok problémát okozó alga, a kékalgák törzsébe tartozó Anabaena sphaerica telepei ellen intéztek támadást ultrahanggal. E faj mérge az emberekre is veszélyes: légzési zavarokat vagy akár májrákot is okozhat. Az Anabaena sejtjeinek egy specializált csoportja nitrogént köt meg, s az alga az így felhalmozott gáz segítségével képes a víz felszínén lebegni. A tudósok szerint az ultrahang valószínűleg a gázbuborékokat rezgeti meg, s ez a nitrogénkötő sejtek pusztulásához vezet. Ezt követően az alga nem tud a felszínen maradni, elsüllyed - a mélyben viszont fény hiányában nem marad életben. Az Anabaena esetében a "gyilkos" frekvencia körülbelül 1 MHz, ám mivel minden algafaj más alakú és méretű sejtekben gyűjti a nitrogént, a pontos érték fajról fajra változik. Ugyanakkor a legtöbb vízi élőlény érzéketlen az ultrahangra, így ezzel a technikával úgy lehetne az algatelepektől megszabadulni, hogy más szervezetek nem károsodnak.

A módszer új, azonban számos kérdést felvet. Egyelőre nem tudni, mennyire hatásos az ultrahang a többi moszattörzs képviselői ellen. Másrészt a magas frekvenciájú rezgés nagyon gyorsan csillapodik a vízben, áthatolóképessége nagyjából 20 méter. Ez a mélység megfelelő folyók, tavak vagy sekélyebb öblök megtisztításához, ám a nyílt tengeri kiterjedt telepek elpusztításához nem elég. Végezetül, nem tisztázott, milyen hatást gyakorolna az algákból származó, s a vízfenéken felhalmozódó hatalmas mennyiségű szerves anyag az ökoszisztémára.