Az eredmények magyar eredménynek is tekinthetők, ugyanis a vizsgálatsorozatot Kovács Ágnes Melinda, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa vezette.

A korábbi kutatások már kimutatták, hogy a kétnyelvű családok gyermekei adott idő alatt meg tudják tanulni mindkét anyanyelvüket, miközben egynyelvű kortársaik ugyanannyi idő alatt csak egy nyelv szabályait sajátítják el. Eddig azonban nem sikerült kideríteni: vajon milyen pszichológiai törvényszerűségek állnak a jelenség hátterében?

A fiatal kutatónő és a trieszti SISSA Intézetben dolgozó kollégái 12 hónapos gyerekek tanulási képességeit mérték. A vizsgálatsorozat elején a kicsiknek különböző képeket vetítettek, miközben három szótagból álló, nem létező szavakat olvastak fel nekik. Ezek a kifejezések két különböző nyelvtani szerkezetre vezethetők vissza: az egyik csoportban a szavak első és második szótagja volt azonos, a másikban pedig az első és a harmadik szótag egyezett meg egymással (pl. lo-lo-ba, illetve lo-ba-lo). A hasonló szerkezetű kifejezésekhez tartozó ábrák mindig a képernyő adott oldalán jelentek meg. Így a gyerekek egy bizonyos idő után megtanulhatták az összeillő kép-szó párokat, és automatikusan a képernyő megfelelő részére néztek, ha meghallottak egy-egy ismert kifejezést.

Kovácsék a kísérlet következő szakaszában új, de az előzőekkel megegyező szótagszámú és nyelvtani szerkezetű szavakat mutattak be a babáknak, miközben figyelemmel kísérték a kicsik szemmozgását. Az egynyelvű gyerekek kizárólag az egyszerűbb szerkezetű kifejezéseknél néztek jó irányba, míg a kétnyelvűek mindkét struktúra esetén jól teljesítettek.

A vizsgálatsorozat egyértelműen tanúsítja, hogy a kétnyelvű gyerekek egynyelvű társaiknál könnyebben képesek különböző nyelvi szabályrendszereket megtanulni. Azt azonban továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan milyen idegrendszeri változásoknak köszönhető ez az eltérés - mondta lapunknak adott nyilatkozatában Kovács.

A nyelvészek többsége úgy gondolja, hogy a kétnyelvű környezetben élő babák agyában speciális kapcsolatok épülnek ki az idegsejtek között, miközben elsajátítják mindkét anyanyelvüket. Ehhez a fogalmi hálóhoz később, új nyelvek megtanulásakor sokkal egyszerűbben tudják hozzákapcsolni a friss információkat, mint az egynyelvűek. Ugyanakkor a kísérletek eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a kétnyelvű felnőtteknél tapasztalt nyelvtanulási és egyéb kognitív előnyök már a csecsemőkorban, a beszéd kialakulása előtt létrejönnek - tette hozzá a szakember.