A Föld "hagyományos" energiahordozó-készlete csökkenőben van, s ezért egyre nagyobb az érdeklődés alternatív energiahordozók iránt. Az egyik lehetséges jelölt a hidrogén, mely a bolygónk vizei révén gyakorlatilag kifogyhatatlan mennyiségben áll rendelkezésre, s használata nem termelne káros anyagokat sem. Ám, azon túl, hogy viszonylag sok energiába kerül előállítani, a legnagyobb gondot a tárolása jelenti. A gáz még nagy nyomás alatt is sok helyet foglal, ráadásul ez a módszer növeli a robbanás kockázatát is. Egy másik lehetséges ötlet szén nanocsövekben megkötni a hidrogént. Így a gázt gyengén kötött formában, a veszélytelenül lehetne tárolni - a széncsövek nagyon drágák.

A Delaware-i Egyetem kutatóinak azonban egy olyan anyagban sikerült rengeteg gázt elhelyezni, mely lényegében ingyen áll rendelkezésre: csirketollban. A keratin nevű fehérjéből álló tollak csöves szerkezetére azért figyeltek fel, mert eredetileg mikroáramkörök készítéséhez akarták azokat felhasználni. Ám, mivel a tollak túl gyengének bizonyultak, hevíteni kezdték őket, hogy a keratin szénatomjai közt erősebb kötéseket hozzanak létre.

Négyszáz Celsius-fok körüli hőmérsékleten a csirketollnak egy jóval erősebb, a szén nanocsövekhez nagyon hasonló szerkezetű formája jött létre. Az is kiderült, hogy a toll a tömege 1,7 százalékának megfelelő mennyiségű hidrogént képes elnyelni - éppen annyit, amennyit a drágán előállított széncsövek tudnak. Ez a felfedezés terelte új irányba a kutatásokat.

Az előzetes számítások alapján a tömeggyártás során egy csirketollból készített üzemanyagtartály előállítási költsége mindössze 200 dollár körül volna. Ezzel az eljárással egy további probléma is megoldódna. Az élelmiszeripar irdatlan mennyiségű csirketoll-hulladékot termel, ennek elhelyezése és feldolgozása Delaware környékén is komoly gondokat jelent.

Jelenlegi formájában a módszer nem alkalmas hidrogéntartályok készítésére, mivel az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának előírásai alapján egy, a gázt megkötő anyagnak legalább a tömege 6,5 százalékának megfelelő mennyiségű hidrogént kell tudnia tárolni. További kérdés, hogy az autóipar egyáltalán elfogadná-e az újítást. Mindazonáltal, a csirketollból készített hidrogéntároló már mai változatában is sok területen - többek közt hűtőrendszerekben - használható volna és ki lehetne váltani vele a jelenleg alkalmazott nagy nyomású, robbanásveszélyes tartályokat.