Hogyan éljünk túl egy légi balesetet?
A jemeni gép katasztrófájához hasonlóan egyetlen túlélőt találtak 2006 elején Hejce közelében a szlovák katonai gép lezuhanása után. Akkor a poprádi Martin Farkas főhadnagy élte túl a balesetet. A CNN további tizenkét esetet gyűjtött össze 1970-től napjainkig, amelyek közös jellemzője, hogy ugyancsak egyetlen ember menekült meg: öt gyerek, három felnőtt, négyen pedig a legénység tagjai közül kerültek ki. Todd Curtis, az Airsafe.com Alapítvány vezetője szerint a megerősített pilótafülke nagyobb esélyt ad a túlélésre. "Az utasok esélye azonban nem attól függ, hogy hol ülnek, hanem attól, hogy a lezuhanó repülő melyik részével csapódik a szilárd talajba, vagy éppen a vízbe" - állítja Curtis.
David Nolan szakértő egy 2007-es cikkében húsz olyan amerikai légi balesetet vizsgált, amelyben legalább egy ember meghalt, illetve legalább egy túlélő akadt. Ő arra a következtetésre jutott, hogy a gép hátsó részében utazók nagyobb valószínűséggel élnek túl egy zuhanást. Egészen pontosan azt találta, hogy a hátul utazók negyven százalékkal nagyobb esélylyel menekülnek meg, mint az első sorokban ülők. A greenwichi egyetem kutatói viszont azt állapították meg, hogy a pilótafülke közelében 63, hátul viszont csak 53 százalékos a túlélési esély. A HVG által idézett anyagnak az az állítása viszont logikusnak tűnik, hogy ha menekülni kell, akkor az ablaknál ülők esélyei a legrosszabbak: 64 százalékkal kevesebb sanszuk van, mint a folyosó mellett lévőknek. A greenwichiek szerint a vészkijáratok közelsége is növeli az esélyeket. A CNN szerint a nagyobb testű gépekből ugyancsak nagyobb eséllyel kerülnek ki élve az utasok.
A repülésügyi szakértők számára máig talány egy DC-10-es gép 1989. júliusi balesete. A United Airlines járata 296 emberrel a fedélzetén hidraulikus rendszer nélkül szállt le Iowa-ban. A darabokra törő gép zuhanását megörökítő videofelvétel nézőinek egyöntetű kérdése a következő: "hogyan élhette túl bárki ezt a katasztrófát?" Márpedig 185 ember megmenekült. Azért, mert tudták, mit kell tenniük: minél előbb el kell hagyni a gépet, hiszen az üzemanyag bármelyik pillanatban berobbanhat. A statisztikák szerint a légi katasztrófák halálos áldozatainak 68 százaléka a földet érést követő tüzekben veszti életét.
Idén januárban a Hudson folyóba zuhant amerikai gép esete is a lélekjelenlét fontosságának jó példája. A nemzeti hősként tisztelt kapitány pillanatok alatt felismerte, hogy a hajtóművek leállása miatt túlélésük egyetlen esélye a folyóra landolás. A gép súlyosan megsérült, de a felkészült legénységnek és a gyorsan odaérő mentőhajóknak köszönhetően az utasok mindegyike megmenekült.
A most érvényes szabványok szerint a gép alumíniumtestének egy percig, a szigetelésnek pedig további négy percig kell az utastéren kívül tartania a lángokat. A korszerű gépeken egyre gyakrabban használnak szénszálas kompozitanyagokat is. Ezek előnye nemcsak az, hogy jóval könnyebbek, mint a fémek, hanem az is, hogy tűzállóak. A Boeing-787-esekhez fejlesztett szénszálas anyagok húsz percig is visszatartják a tűz terjedését, illetve még a füstképződést is mérsékelték.
A katasztrófák fele még mindig a pilóták hibájából történik - ugyanakkor egyre emelkedik a légi irányítók által okozott katasztrófák aránya, ez manapság eléri a 9 százalékot. (Ilyen okból következett be katasztrófa 2002 júliusában Dél-Németország felett. A svájci Zürich-Kloten repülőtéren működő Skyguide légi irányító vállalat alkalmazottainak hibái miatt ütközött össze a levegőben az azonos magasságban repülő baskíriai Tu-154-es és a DHL csomagszállító Boeing 757-es gépe.) A szakértők szerint az emberi hibákat elsősorban az okozza, hogy a gépek vezetői rábízzák magukat az automata berendezésekre, és a vészhelyzetekben is hajlamosak arra, hogy túlzottan higgyenek a gépek - olykor nyilvánvalóan hamis - adatoknak. A másik ok, hogy a pilóták egy része nem tartja be a műszerek működtetési szabályait.
Saját statisztikái ellenére - a hátsó rész biztonságosabb - David Noland középtájon és a menekülés szempontjából rosszabb esélyt kínáló ablak melletti ülésen szeret utazni. "A repülés a legbiztonságosabb közlekedési mód. Minimális annak az esélye, hogy lezuhanjak, ezért élvezni akarom a kilátást" - vallotta meg a CNN-nek Noland.
