Megtanuljuk használni a telefont
Videotelefon, filmletöltés, mobiltévézés - ha hinnénk az iparági előrejelzéseknek, főként ezekre kellene használnunk a 3G-t. A felsorolásban szereplő alkalmazások természetesen léteznek, sokan igénybe is veszik őket, ám a többség számára a harmadik generációs (széles sávú) kapcsolat a mobilinternettel egyenlő - és a szolgáltatás azóta fejlődik látványosan, mióta erre a mobilozók ráéreztek. - Annak, hogy időben megértjük-e a felhasználók valódi elvárásait, óriási jelentősége van - hangsúlyozza Hakan Eriksson, a "névrokon" Ericsson cég technológiai igazgatója.
Szerinte a tapasztalatok ugyanakkor inkább azt mutatják, hogy a fejlesztők sokszor a sötétben tapogatóznak, és éveken keresztül fölösleges szolgáltatásokat próbálnak ráerőltetni a piacra. A vállalat prognózisai azzal számolnak, hogy 2014-re 7 milliárd élő mobiltelefon-előfizetés lesz a világon (ehhez nem kell feltétlenül 7 milliárd ember), és a nagyrészük - szemben a mostani állapottal - már nem kizárólag telefonálásra fogja használni a készüléket.
Ebben kulcsszerepe van, illetve lesz a széles sávú mobilinternetnek, amely a fejlődő világ egyes részein sokak számára ugyanúgy az első és egyetlen internet-hozzáférési mód lesz, mint ahogyan az korábban a telefónia esetében történt (a harmadik világban élők döntő hányada sosem használt vezetékes telefont, és életében először mobilon telefonált).
Mint azt az Ericsson múlt heti stockholmi innovációs fórumának előadói több oldalról is megindokolták, a mobil széles sáv a következő évtizedben ugyanolyan alap-infrastruktúrává válik, mint a jelenben a GSM-hálózat, vagy a múltban a víz- és az áramvezeték. Ahová nem jut el időben, az a terület ugyanúgy fejlődési zárvánnyá válik, mint mondjuk nálunk a vezetékes tanyavilág. Ennek legfontosabb oka, hogy az emberek között a kommunikációs szükségletek terén nincsenek igazi különbségek. Jeffrey Cole, a 2009-es Worl Internet Project egyik összeállítója szerint az USA-ban egy "gazdag" átlagosan havi 260 dollárt, míg egy "szegény" 180 dollárt költ mobiltelefonálásra - nincs még egy termék vagy szolgáltatás, ahol ilyen kicsi lenne köztük a különbség.
A svéd cég egyik kutatója egy másik adattal igazolta az elméletet: a fejlett és a fejlődő országok között alig van eltérés abban, hogy az emberek az éves nemzeti jövedelem mekkora százalékát fordítják kommunikációs szolgáltatásra (az előbbi csoportban 1,3, az utóbbiban 1,6 százalék ugyanez az adat).
Ahol a harmadik (vagy esetleg a negyedik) generációs mobilhálózat már a mindennapok része, a fenti tétel igazolódni látszik. Khoong Hock Yun, a szingapúri infokommunikációs hatóság ügyvezető igazgatója szerint a városállamban immár 112 százalékos a háztartások széles sávú "lefedettsége", és 133 százalékos a mobilelterjedtség, ami csak úgy lehetséges, ha igen sokan többféle széles sávú szolgáltatásra is előfizetnek - és ezek közül az egyik mindig a mobil. Ma már az utóbbin keresztül intéződik a parkolástól a polgári esküvő dátumának előjegyzéséig minden közösségi szolgáltatás igénybevétele: aki nincs a mobilhálón, az a hatóságok számára majdhogynem nem is létezik.
A 3G - amely a 90-es években egyszer már majdnem a padlóra küldte az egész mobiltelefon-ágazatot, a túlárazott licencek miatt cégek sora ment tönkre - most, hogy rájöttek, mire is való, várhatóan viharos sebességgel fog elterjedni. 2010-re 1, 2012-re 2, 2014-re 3,5 milliárd előfizetője lesz, vagyis minden második Föld-lakó igénybeveszi majd. A szolgáltatók és a fejlesztők eközben folyamatosan tanulnak, a saját fogyasztóiktól is. Akik például Afrikában orvosi rendelőnek használják a mobil bázisállomások technológiai okokból légkondicionált alépítményeit, magát a mobilhálózatot pedig a nem létező bankrendszer helyettesítésére vetik be.
Egy "alvó" szolgáltatás, a mobilkód-beolvasás világított rá, hogy a mobiltelefonok kamerája egyfajta szkennelésre, vagyis gyors és pontos adatbevitelre is jó - ha a telefon szoftverje képes lesz kiolvasni a bevitt szöveget (aminek technikailag ma sincs akadálya), azzal egy alternatív olvasási eszközt kapunk, egyelőre beláthatatlan lehetőségekkel. És van itt még valami, ami ritkán kerül szóba: 10 százaléknyi 3G-s lefedettségnövelés átlagosan 1 százaléknyi azonnali GDP-növekedést jelent - ezzel is érdemes számolni a jövőben.
