A megújuló energiaforrások forradalma - és vele a szélerőművekről folytatott vita - ugyan már vagy két évtizede tart, ám mégis csak most került sor a globális szélenergia-potenciál első felmérésére. A Harvard Egyetem kutatóinak nevéhez fűződő próbálkozás máris meghökkentő eredményre vezetett: mint a frissen publikált közleményből kiderül, a technológia, az árak és a geográfia alapján a ma elérhető szélerőművekkel - ha eleget telepítenénk belőle - kényelmesen elő tudnák állítani a lakosság és az ipar teljes áramszükségletét. Ilyesmit "komoly" helyről eddig még egyetlen megújuló energiaforrásról sem jelentettek ki.

A kutatók az állítás alátámasztásához egy olyan modellt alkalmaztak, amely a Földet 50x66,7 négyzetkilométer területű, száz méter magasságú egységekkel fedte le. Minden olyan mozaikkockát eleve kizártak az értékelésből, amelyik a sűrű beépítettség, az erdőborítás, illetve a hótakaró miatt kevéssé alkalmas szélkerekek telepítésére (a tengerpartok mentén húzódó, ötven tengeri mérföldig terjedő szélességű, maximum kétszáz méter vízmélységű sávokat viszont beszámították).

Ezután kiszámolták, hogy ha a felszíni adottságok és a szélviszonyok alapján megfelelőnek minősülő területekre valóban szélerőműveket építenének, azokkal világszerte akár 1,3 millió terawattóra áramot is lehetne termelni évente. Ez az érték pedig közel százszor nagyobb a jelenlegi teljes áramfelhasználásnál. A legnagyobb potenciállal Oroszország, Kanada, az USA és Németország rendelkezik - egyedül az USA-ban annyi szélenergia áll rendelkezésre, hogy ha csak a 20 százalékát hasznosítanák, az is elegendő lenne a jelenlegi áramigény 16-szorosának fedezésére.

Európában közben egy társadalminak tűnő, bár láthatóan ipari háttérrel is bíró csoport (a lapunkban is bemutatott Szélenergiát Ellenzők Európai Platformja) igyekszik kétségbe vonni a szélenergia-használat létjogosultságát, és betiltani az újabb szélerőművek építését. Érveik szerint a széllel termelt áram túlságosan drága, csak időszakosan áll rendelkezésre (ezért tartalék hőerőművi kapacitásokat is igényel), és a kellőnél sokkal zajosabb. A zöldek ellentábora úgy látja, hogy az álláspont abszurd és könnyen cáfolható.

Az áramár mesterséges képződmény, amit az adók és az átvételi díjak sokkal erősebben befolyásolnak, mint az áramtermeléshez használt energiahordozó. Ha globális vagy legalább kontinentális szélerőműrendszerben gondolkodunk, akkor nincs szükség tartalék erőművekre, hiszen valahol mindig fúj a szél (azaz elegendő a hálózatokat összekapcsolni, és máris folyamatos lesz az ellátás).

Ausztráliában ezalatt zavartalanul halad a világ eddigi legnagyobb szélerőműparkjának építése. A már hatóságilag elfogadott tervek szerint a 32 ezer hektáros, új-dél-walesi Silverton telepen közel 600 szélerőművet állítanak fel, amelyek 400 ezer otthon áramellátására lesznek képesek, miközben több ezer munkahelyet is teremtenek. A hatalmas szénvagyonú Ausztrália a nagy szén-dioxid-kibocsátású országok közé tartozik, ezért a kormány többféle támogatást is kínál a zöldenergia-szektor beruházóinak. Egy kormányzati program szerint 2020-ra a felhasznált energia 20 százalékát már megújuló forrásokból kell előállítani.

Elegendő elektromosságot tudnának termelni az egész bolygó számára