A bibliai Gilgált találták meg?
A - mesterséges - barlang a legnagyobb, amelyet eddig Izrael területén találtak. Az 1500-2000 évvel ezelőtt kialakított föld alatti üreget a római, majd a bizánci korban kőbányának használták, ám ez nem ad magyarázatot arra a különös tényre, hogy a mélyben lenn, a kősziklába mindenféle kultikus jelet, szimbólumot, közöttük kereszteket véstek. A legkülönösebb, hogy három méter mélyről fejtették a követ, ami a közelben a felszínen is megtalálható.
A barlangot, amely körülbelül 100 méter hosszú és 40 méter széles, 1978-ban kezdték feltárni. A helybéli beduinok tartottak a lelőhelytől, úgy vélték, hogy farkasok és hiénák őrzik a betolakodóktól. A mélyben azonban gyilkos állatok helyett lenyűgöző járatokra bukkantak, amelyeket 22 hatalmas oszlop tagol. Ezek oldalába véstek 31 keresztet és egy zodiákus jelhez hasonlító szimbólumot, valamint római betűket és egy római légiós zászlóra emlékeztető vésetet. Az oszlopokba lyukat vájtak, minden bizonnyal olajmécsesek elhelyezésére.
A barlang belmagassága most 3 méter, de eredetileg 4 méteres lehetett, minden réteget még nem bontottak ki. A bekarcolt rajzok és az edénytöredékek alapján Kr. u. 1-600 közé teszik a régészek a barlang készítési idejét. Kétségtelen, hogy a barlangot elsősorban kőfejtésre használták, ám jól látható, hogy időközben kiegészítő feladatokat is kapott, őskeresztény templomként és menedékhelyként is működött legalább 400-500 éven át.
A legrejtélyesebb kérdés, hogy miért a föld mélyéből bányászták a követ, amikor a környéken minden hasonló korú kőbánya a földfelszínen van. A lehetséges választ a professzor a madabai mozaik segítségével véli megadni. A Jordán-völgyet is ábrázoló mozaikon látható egy bizonyos Galgala is a görög "Dodekaliton" felirat közelében, ami "Tizenkét követ" jelent. Galgala a mozaikon körülbelül ott van, ahol a barlangot megtalálták. A térképen templom látható Galgalánál és valóban a környéken találtak két ősi templomot. Zertal professzor szerint eddig úgy vélték, hogy a mozaikon olvasható Tizenkettő szó azokra a kövekre utal, amelyet - a Biblia szerint - annak emlékére kellett Izrael tizenkét fiának a Jordán folyóból felemelni és Gilgálban halomba helyezni, hogy a frigyládát vivő papok előtt kettévált a Jordán folyó. De a professzor szerint lehetséges, hogy a kövek a bányára utalnak. "A római korban szokás volt szent helyekről hozott kövekből templomot emelni. Ha a bizánciak szerint a most feltárt bánya a bibliai Gilgál helyén állt, érthető, hogy arról a helyről kezdték a követ kiásni és templomok építésére elhordani." - mondta el Zertal professzor. A rejtélyre a pontos választ csak további ásatások adhatják meg.
Négyezer éves érintetlen sírra bukkantak Betlehemben - ebben agyagedényeket, tányérokat, gyöngyöket, valamint két csontvázat találtak. Az egyméteres mélységben lévő sírt munkások fedezték fel, akik egy ház felújítását végzik a Születés temploma közelében. A sír a kora bronzkorból származik, az elhunytakat
Kr. e. 2200 és 1900 között helyezték végső nyugalomra. A sír bepillantást enged a kánaániták életébe, a korabeli temetkezési szokásokba. (MTI)
