Óvodásaink 42 százaléka kövér

Harminc betegséget azonosítottak már, ami biztos elhízást okoz, emellett gének tucatjai hajlamosítanak a kövérségre. Testtömegindexüket és derékbőségüket 77 százalékban génjeink határozzák meg. Magyarországon minden harmadik gyerek túlsúlyos, ezért azonban a szakemberek szerint mégis leginkább az életmód és a környezet a felelős.

Genetikai determináció, vagy szülői figyelmetlenség? - az alapdilemma, ami kövér, akár húsz-harminc kiló súlyfelesleget cipelő gyerek láttán az eszünkbe jut. Ahogy azonnal az is, vajon a mi gyerekünk hajlamos-e az elhízásra, ha pedig igen, mikor és mit tehetünk?

Egy egyéves gyerek normális testsúlya kilenc kiló, ha ez már 10-11 fölé ugrik, a szülőknek van okuk aggódni, s jó, ha azonnal szakemberhez fordulnak. Az első ötven hónap az, ami a szakemberek szerint sorsdöntő.

- Eddig harminc olyan betegséget azonosított az orvostudomány, aminek kísérő tünete az elhízás, már gyerekkorban. Ilyen a leptin, vagyis az élelmiszer-bevitelt és túlsúlyt szabályozó hormon hiánya. Ilyenkor a gyereknek lényegében nincs jóllakottság érzete. Ezenkívül gének tucatjait azonosították, s még többet egyelőre vizsgálnak, amelyek hajlamosítanak az elhízásra - mondja dr. Fekete György, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, aki azt vallja: amiatt, hogy az elhízás a világon, s nálunk is ilyen mértékű, leginkább az életmód és a környezet a bűnös.

Az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban egy most megjelent kutatás valamelyest árnyalja a szakember által eddig vázolt képet. A londoni egyetem kutatói ötezer egypetéjű és kétpetéjű ikerpárt vizsgáltak, hogy mennyiben határozzák meg egyes tulajdonságainkat örökletes tényezők és mennyiben a környezetünk. Ha azonos környezetben nőnek fel, akkor a két csoport összehasonlítása alkalmas annak megállapítására, milyen mértékben befolyásolta tulajdonságaikat életmódjuk. Kiderült, hogy a rossz környezetnek sokkal kisebb hatása volt a gyerekek testalkatára, mint génjeiknek, a vizsgálatok szerint testtömeg indexüket és derékbőségüket 77 százalékban ez utóbbiak határozzák meg. Igaz azonban az is, az örökletesen hízásra hajlamos gyerekek helytelen étrendje azonban még tovább növeli a túlsúly esélyét.

A gének adottak, a környezeti hatások változtathatók
A gének adottak, a környezeti hatások változtathatók

Az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet legfrissebb hazai felmérése egyébként egészen döbbenetes eredményeket hozott. A súlyból és magasságból számított testtömegindex alapján ma az óvodások 42 százaléka kövér, a serdülők 26, a tinik 15 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A középiskolások 57 százaléka csak alkalmanként, a tornaórákon mozog. A fiúk harminc, a lányok 25 százaléka sportol csak rendszeresen. A serdülőkorú fiúk 5 százaléka, a lányok 10 százaléka viszont már rendszeresen dohányzik. A túlsúly és az egészségtelen életmód akár 15 évvel is megrövidítheti a magyar férfiak születéskor várható 68, a nők 76 éves átlagéletkorát.

- Ma gyermekek 35 százaléka, vagyis minden harmadik gyerek kövér, illetve túlsúlyos, a 18 év alatti gyerekek sokasága cipel tíz, húsz, sőt már akár harminc kilogramm súlytöbbletet - tesz hozzá még néhány adatot Fekete György. Az ma már köztudott, hogy számos súlyos betegség és a felnőttkori elhízás egyik oka a gyermekkori túlsúly. Nagyobb eséllyel válnak elhízott felnőttekké, akiknek nagyobb a kockázata az egyes ráktípusokra, szívbetegségekre, agyi érkatasztrófára és a cukorbetegségre - sorolja a profeszszor.

- Amihez a gyerek pici korától hozzászokik, az határozza meg későbbi életét, életmódját. A tv, számítógép előtt töltött órák, a gyorséttermek mind-mind egyenes utat jelentenek az elhízáshoz és így annak az egész életre kiható káros következményeihez - figyelmeztet a genetikus-gyermekgyógyász.

- A gyermekkori rendellenességek okait keresve mindig eljutunk a családhoz, annak széteséséhez, a család életén belüli diszharmóniához, a szülő-gyermek kommunikáció problémájához - mondja dr. Ranschburg Jenő, gyermekpszichiáter, aki szerint minden tiltás szigorúan tilos, ahogy hibás az a szülői magatartás is, amikor minden családi párbeszéd a kövér gyermek táplálkozási szokásairól szól. A pszichiáter szerint tízéves kor előtt nem szabad gyerekek fogyókúrájáról beszélni, nem fogyasztani kell, hanem várni, hogy "belenőjjön" a súlyába. Segíteni pedig csakis úgy lehet, ha az életmódváltásban az egész család részt vesz.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

A szakemberek szerint a genetika, az orvoslás és pszichológia integrálásával fel lehet mérni a hajlamokat, célzottan csökkenteni lehet a kockázatokat és a személyre szabott életmód programokkal hihetetlen jó eredményeket lehet elérni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.