Csaknem tíz éve, hogy két brit gyermekgyógyásszal megosztva Czeizel Endre megkapta a Kennedy Alapítvány díját, amelyet ötévente adományoznak a testi és lelki fogyatékosságok megelőzéséért végzett kiemelkedő tevékenység elismeréséül. A magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásaikat méltányolták. 1984-től több tízezer terhes nőn tesztelték a folsavból, B2-, B6- és B12-vitaminból álló készítményt, amelyről kiderült, hogy alkalmazásával súlyos fejlődési rendellenességek előzhetők meg, köztük az úgynevezett nyitott gerinc, egyes húgyúti, szív- és érrendszeri betegségek, valamint a végtaghiányok egy része is. Ugyanez a vitaminkombináció a felnőtteknek sem árt. Mint egy rádióinterjúban elmondta, a hetvenes éveiben járó Ceizel maga is mindennap beszedi az elvben a terhességre készülő nőknek szánt, "magzatvédő" vitaminkeveréket, mert az jelentősen mérsékli az agyi érkatasztrófa és a szívinfarktus kockázatát.

Csakhogy a kedvező hatás kifejtéséhez e vízben oldódó vitaminoknak a szervezetbe kellene jutniuk. Elvben megehetnénk a leveles zöldségekkel, különösen parajjal, gyümölcsökkel, sárgaborsóval és dióval is, ám Czeizel szerint spenótból például naponta legalább 15 tányérra lenne szükség a megfelelő védelemhez.

Az Országos Élelmezés-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) felmérése is bizonyítja, hogy Magyarországon senki sem fogyaszt természetes úton elegendő mennyiséget ezekből a vitaminokból. Az intézet főigazgatóhelyettese, Zajkás Gábor a Nemzeti táplálkozáspolitika (2004) című tanulmányában azt állítja, a lakosság folsav-, illetve egyéb vitaminbevitele messze elmarad a kívánatostól, és ez a gyermekekre, a felnőttekre és a várandósokra is igaz. A szakember megerősíti azt is, hogy e vitaminok szervezetbe juttatása - különösen a várandós nők esetében - kizárólag az élelmiszerek dúsításával vagy megfelelő étrendkiegészítő gyógyszerrel oldható meg.

Az élelmiszerek dúsításának nagy előnye, hogy jóval olcsóbb a havi 5-8000 forintba kerülő patikai vitamintablettáknál - és mindenkit elér. Czeizel adatai szerint a várandósok fele "véletlenül" lesz terhes. Pedig a vitaminok tudatos szedését, hogy megakadályozhassák a fejlődési rendellenességeket, már a fogantatás előtti hónapban el kellene kezdeni. A szegényebb emberek számára a "napi betevő" marad az egyetlen biztos vitaminhordozó. Ezért a szakemberek a világon mindenütt az alapvető élelmiszerek vitaminos dúsítása mellett tették le a voksukat. (A sóba évtizedek óta kevernek jódot a pajzsmirigy-megbetegedések ellen.) A liszthez, a száraztésztához kifejezetten könnyen keverhető például a folsav.

Jelenleg 67 országban dúsítják a búzalisztet folsavval, közülük 47-ben kötelezően. Az Egyesült Államokban és Kanadában 1998 óta gazdagítják a kenyeret, gabonaféléket, kukoricás ételeket, száraz tésztákat, a rizst és egyéb magvas termékeket folsavval. Ettől az Egyesült Államokban és Kanadában ötödével csökkent az agyvérzés gyakorisága, míg változatlan maradt Angliában és Walesben, ahol nincs adalékolás.

A kanadai kutatók regisztrálták Québec tartományban 1990 és 2005 között az öszszes súlyos szívfejlődési rendellenességgel született gyereket. Mint kiderült, a 1990-1998-as évek között nem volt különbség e tekintetben, viszont 1998 óta a folsav hatására évente hat százalékkal csökkent az ilyen betegséggel született gyerekek száma. Idén szeptembertől Ausztrália minden lisztet vitaminozni fog, Új-Zéland pedig a kenyérhez adagolja a kiegészítőt. Az Európai Unióban ezzel szemben egyelőre egyetlen országban sem kötelező a liszt vitaminozása, bár az ENSZ már évekkel ezelőtt azt javasolta, hogy 2008-ra a világon őrölt liszt 70 százalékához legalább vasat és folsavat adagoljanak.

Magyarországon Czeizel Endre több mint tíz éve képtelen áttörni a vitaminokkal dúsított liszt problémájával a politikusok közönyén. Pedig hét évvel ezelőtt a parlament mindössze négy nem szavazattal és egy tartózkodással támogatta azt a népegészségügyi programot, amelynek fontos része volt a megelőzhető betegségek elkerülése. Azóta húszmilliárdot el is költöttek, de a liszt dúsítása nem került be a programok közé. Hogy miért nem, arra nincs válasz.

Kökény Mihály, aki miniszterként és sokáig a népegészségügyi programért felelős kormánymegbízottként is találkozott a problémával, úgy emlékszik, a vitaminozottliszt-történet első fordulójában, 1997-98-ban a kormányzat több tízmillió forintot adott is az iparnak e célra, de végül az "ügy", túl azon, hogy versenyjogilag is problémásnak tűnt, a malomipar ellenállásán bukott el.

A Gabonaipari Szövetség főtitkára, Pótsa Zsófia állítja: őket eddig Czeizel Endre professzoron kívül senki, így egyetlen politikus sem kereste a vitaminozott liszt gyártási problémájával. Bár ő - mint mondja - nem keverné hozzá valamennyi liszthez a vitaminokat, mert akkor a malmoknak nehezebb lenne a hagyományos termékekkel a világpiacon helytállniuk, de a választékbővítés lehetőségétől biztosan nem zárkóznak el az ágazat cégei. A gyártás költsége, amiről egyelőre nincsenek információik, persze visszatartó erő lehet.

Az egykori több tízmillió forintos állami segítség történetét sem Pótsa Zsófia, sem a piac más szereplője nem tudta a Népszabadságnak felidézni. Az Egészségügyi Minisztérium munkatársai nem találták az irattárban az erről szóló dokumentációt, és a sajtóosztály munkatársainak amúgy is az volt a határozott véleményük, hogy e probléma sokkal inkább a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Az ottani illetékes viszont váltig állítja, ők az élelmiszerek biztonságát szavatoló szabályokért felelnek, a döntés - hogy belekerüljön-e vagy sem a magzatvédő vitamin a lisztbe - tisztán egészségpolitikai.

Czeizel Endre legutóbb Molnár Lajos volt egészségügyi miniszterrel levelezett e témáról. A tárca vezetője egyetértett a liszt vitaminozásával, de szerinte az ipar - főleg a kisebb hazai malmok - nincsenek felkészülve erre a feladatra.

A "felkészületlen" malomiparnak azért akadnak önkéntes próbálkozásai. A magzatvédő vitaminnal dúsított liszt forgalmazásának önerőből futott neki a Sikér és a Szécsény Mill Kft., a Quertel nevű cég pedig az úgynevezett Táltos kenyeret sütötte, amely szintén folsavval dúsított lisztből készül. (A Quertel tavaly év végével beszüntette a Táltos kenyér gyártását és forgalmazását - pedig a jelek szerint a 90-es években náluk kötött ki a feljebb már említett, több tízmilliós állami támogatás.)

A vitaminkoncentrátumot a Pharmatéka gyógyszergyártó cég készíti számukra. A saját kockázatukra kísérletező malmok gépeket vásároltak a vitaminok bekeveréséhez, fizetnek, hogy az áruházláncok polcaira kerülhessen a Czevita márkanéven forgalmazott dúsított liszt, ám miután az emberek nem ismerik a terméket, évente csak 40 tonnát adnak el - holott 2500-at is tudnának gyártani. A Tesco például kivette kínálatából a terméket, mert nem fogyott, pedig kilónként mindössze 40-50 forinttal kerül többe, mint a közönséges liszt. - Ha az emberek tudnák, hogy mennyire hasznos számukra a termék, az ár nem lehetne akadály - véli Bederna Anikó, a forgalmazó kommunikációs munkatársa. Ők mindenesetre nem bírják a reklámozással járó költségeket. A két kérdéses malom marketingre évi kétmillió forintot költhet, ez egyetlen televíziós reklámszpotra sem elég, nemhogy kampányra.

Czeizel Endre állítja, hogy 2006-ban az egészségügyi kormányzat azt ígérte: ha elkezdődik a gyártás, akkor a termék népszerűsítését társadalmi célú reklám formájában az állam vállalja magára. Amikor a malomipar előállította a magzatvédő vitaminnal dúsított lisztet, akkor viszont az egészségügyi kormányzat mégsem vállalta a népszerűsítését. Czeizel azóta is rendre felhívja a politikusok, az aktuális miniszterek figyelmét a problémára, de történni nem történik semmi.

Lapunk szerette volna megtudni, vannak-e kormányzati tervek a magzatvédő és infarktus, illetve agyi érkatasztrófa elleni vitaminok lisztbe keveréséről. A népegészségügyi program felelős szakállamtitkára, Ábrahám Attila lapunk többszöri megkeresése ellenére sem kívánt az ügyben nyilatkozni. A tárca álláspontjának ismertetését végül Medgyaszai Melinda szakállamtitkár vállalta, akitől megtudtuk: a témát "hamarosan" a "Közös kincsünk a gyermek" programbizottság napirendjére tűzik.

Arra a kérdésre, hogy mikor lesz vitamin a lisztben, a szakállamtitkár sem tudott válaszolni. Szerinte az ügy bonyolult, előbb begyűjtik az illetékes szakemberek véleményét: árt vagy nem árt a liszt vitaminozása az embereknek? Mint mondta, tisztázni kellene, hogy az előnyök vagy a hátrányok nyomnak-e többet a latban? Ha ezzel megvannak, az eredményt széles körben vitára bocsátják. S ha lesz konszenzus, annak eredménye mehet a döntéshozók elé.

S amíg ez megtörténik, addig marad a patika meg a pirula - vagy rossz esetben a betegen született gyermek, idősebbeknél az infarktus, az agyvérzés.

-