Az ilyen kisbolygóhírekkel csínján kell bánni, legalábbis érdemes ezeket helyesen értelmezni. Például ez esetben tudni, hogy ettől az aszteroidától nem kell félnünk. A 67 millió kilométeres távolság ugyanis azt jelenti, hogy a Nap-Föld távolság felénél alig jut közelebb hozzánk ez a hatalmas szikladarab. Ez év márciusában sokkal inkább megközelített minket egy jóval kisebb aszteroida. A 2009 DD45 kódjelű kisbolygóról ráadásul egészen addig nem tudtunk, míg el nem haladt mellettünk. Ez az égi objektum mindössze 72 ezer kilométerre volt tőlünk - ez a Föld-Hold-távolság ötöde. A 21-47 méteresre becsült kisbolygóhoz hasonló pusztított 1908-ban Szibériában. A 111 évvel ezelőtti becsapódás ezer atombomba pusztító erejével mérhető össze. (A Tunguzka folyó környékén kétezer négyzetkilométeren 80 millió fát tarolt le.) Jelenleg 3323 földközeli kisbolygót tartanak nyilván, közülük 765-nek 1 km-nél nagyobb az átmérője. 681 aszteroida esik a potenciálisan veszélyes objektumok kategóriájába.

A magyar csillagászok is aktívan kutatják az aszteroidákat. Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében 1997 óta folyó kisbolygó-megfigyelési program keretében tavaly novemberben először sikerült Földünket jelentősebben, bár nem veszélyesen megközelítő kisbolygót felfedezni. A 2008 UZ201 jelű égitestet a piszkéstetői csillagvizsgáló 60 cm-es Schmidt-teleszkópjának felvételein azonosította Sárneczky Krisztián és Kárpáti Ádám. Legutóbb 1982-ben Lovas Miklós fedezett fel földközeli kisbolygót (Eger) hazánkból ugyanezzel a műszerrel.