Alighanem sok bűnöző vesztét okozza, ha gondatlanul a tetthelyen hagyja ujjlenyomatát. Az ujjvégek hajlító oldalán, az ujjbegyen szemmel is látható, csigavonalban rendeződő bőrdomborulatok, redők és árkok minden emberre egyedi módon jellemzők. Olyannyira, hogy nemcsak a kriminalisztikában, de személyazonosítás céljára is felhasználhatók. Az ujjlenyomat nemsoká a hazai útlevélben is szerepelni fog. Annak valószínűsége, hogy két ember ujjlenyomata tökéletesen egyforma legyen, a nullával egyenlő.

De mi a helyzet, ha valakinek nincs, vagy eltűnik az ujjáról ez a jellegzetes rajzolat?

Komolyabb kérdés ez, mintsem ironikusan csak a rejtező bűnözők mosolyogni való vágyálmának tekinthetnénk.

Az Annals of Oncology című szaklap legutóbbi online számában Tan Eng Huat, a Szingapúri Nemzeti Rákközpont onkológusa számol be egy különös esetről. 62 éves férfibetegüket gégészeti daganat miatt kezelték egy ismert, Magyarországon is használt sejtnövekedést gátló szerrel (citosztatikummal), a capecitabine-nal. A szingapúri férfi tavaly decemberben elhatározta, meglátogatja rokonait az Egyesült Államokban. Néhány év óta az USA határőrizeti szervei a belépőktől ujjlenyomatot vesznek. Nem történt ez másképp a beteg férfival sem, aki ugyancsak meglepődött, amikor e művelet után a határőrök "lekapcsolták", majd négy órán át fogva tartották. Az indok, hogy nem volt ujjlenyomata. Az ujj bőrén sem barázdák, sem kiemelkedések nem voltak, azaz eltűnt az azonosításhoz szükséges kép.

Sok helyen okozhat galibát a kitörlődött ujjlenyomat

Az ujjbegy redőzetének elsimulása az említett citosztatikum mellékhatása. Hogy ez a szer szedése során mikor következik be, nem tudni. Eddig a jelenséget senki sem vizsgálta, mindazonáltal nem meglepő. Alighanem ugyannak a gyulladásos kézláb-szindrómának a rovására írható, amit a gyógyszer szakmai leírása, sőt a betegtájékoztató is kiterjedten tárgyal és aminek tünetei a tenyér és talp bőrének hámlása, felhólyagosodása, esetenként fekélyesedése és vérzése lehetnek. Az ujjbegy rajzolatának eltűnéséről azonban nem esik szó, minthogy eddig még senki sem észlelte. Ehhez néhány véletlen együttállása kellett; hogy valaki rákbetegen Amerikába utazzék, a határon ujjlenyomatot vegyenek tőle, és éppen e gyógyszert szedje.

Tan Eng Huat azt tanácsolja, hogy minden orvos, aki a gyógyszert felírja, figyelmeztesse betegét a különös mellékhatásra. Ajánlja, hogy lássa el őt magyarázó igazolással is. Ahhoz, hogy e mellékhatást az amerikai gyógyszerhatóság, a FDA (Food and Drug Administration) az alkalmazási előiratban szerepeltesse, még ok-okozati vizsgálatok szükségesek, ám az, hogy gyógyszeres kezelés következtében a személyazonosítás problematikus lehet, a szingapúri férfi esetét elkerülendő, máris a széles nyilvánosságra tartozik.