A legtöbb szemét műanyagból készült: szatyrok, evőeszközök, üdítőspalackok milliói úsznak a tengereken. Ha csak néhány százaléknyi kerülne minden évben ebből az anyagból az óceánokba, akkor is hatalmas menynyiségről lenne szó, hiszen az ENSZ környezetvédelmi szervezetének, az UNEP-nek tegnap közzétett elemzése szerint évente 225 millió tonna tárgy készül a földön műanyagból. A lassan lebomló anyagok a tengeri élőlények milliót veszélyeztetik. A tengeri teknősök például könnyen összetévesztik a zacskókat kedvenc eledelükkel, a medúzákkal. Az Északi-tengeren egy ötéves vizsgálat azt mutatta ki, hogy az ott élő madarak 95 százalékának gyomra tartalmazta valamilyen műanyag eszköz maradványait. Az elemzés szerint a turizmus hatalmas szerepet játszik a szennyezésben. A mediterrán térségben a nyári hónapokban a teljes szemétmennyiség 75 százaléka jut a vízbe. Jordániában a strandolók okolhatók a szeméttermelés 67 százalékáért, míg a hajózás és a kikötői tevékenység csak a hulladék 30 százalékáért felelős - a maradék három százalékot a halászok dobálják a tengerbe. Az UNEP szerint arra is van azért példa, hogy a turizmus nem egyenlő a környezetszennyezéssel: Mauritiuson és a Seychelle-szigeteken bevezetett szigorú szabályoknak köszönhetően innen gyakorlatilag nem kerül szemét a tengerekbe.

Szemét persze ide is kerül. A Seychelle-szigeteknél fogtak ki egy hatalmas szeméthalmot: az alapanyag Nyugat-Ausztráliából származott, amelyet a tengeráramlások feldúsítottak egy kis dél-afrikai szeméttel, majd az egészet a kedvelt turistaparadicsomig sodorták.

Néhány ezer kilométerrel odébb, a Csendes-óceánon az áramlatok miatt két fő "szemétzóna" alakult ki: az egyik Japántól keletre (keleti szemétfolt), a másik Hawaiihoz közel (nyugati szemétfolt). A szemétfoltokat csak nemrégiben fedezték fel - műholdról ugyanis nehéz észrevenni az áttetsző halmot. Becslések szerint 100 millió tonna műanyag hulladékból állnak a szigetek.

Noha a halászhajók és a tengerjárók is jelentős mennyiségű szemetet termelnek, az adatok azt mutatják, hogy a hulladék zöme szárazföldi eredetű. Ausztrál kukabúvárok azt derítették ki, hogy az ott hullámzó szemét nyolcvan százaléka a partról mosódott be. Mielőtt környezetvédőnek kiáltanánk ki a halászokat: az UNEP szerint csak a kolumbiai halászok évente 273 tonna szeméttel terhelik a tengert.