Amíg a mobiltelefon csak egy szűk funkciókészletű, buta hardver volt, szóba sem került a szoftvere, az a gyártó üzleti és szakmai titka volt. Ahogy a mobil is megokosodott, a benne dolgozó processzor teljesítménye kétévente megduplázódott, egyre alkalmasabb lett általános célú alkalmazások futtatására. Mintegy két éve a memória sem gond: a "rendesebb" telefonokban van kártyahely, amelyekben a nulla közelébe süllyedt árú, gigabájtos kapacitású kártyákat lehet használni. Ezek a telefonok "okosak": nagy és érintőképernyősek, wifisek, GPS-esek, internetesek, fényképezősek és videósak. És az iPhone 3.0 óta még telefonálni is egész jól lehet velük. (Az okos telefonok általános hibája, hogy az alapszolgáltatások, a telefonálás és SMS-ezés kényelmetlenebb rajtuk, mint a zenehallgatás vagy a filmnézés, ráadásul némelyik még lassan is működik.)

Az üzleti modell is adott volt a PC nyomán: add ki a fejlesztőeszközöket ingyen, ha a termék sikeres, a programozók tülekedni fognak azért, hogy megírják rá a programjaikat. Az iPhone ideális alany volt ehhez, az MP3-vonulat megszülte a terjesztőhálózatot, az iTunest is, úgyhogy semmi csoda nincs abban, hogy alig egy évvel az iPhone fejlesztőeszközök elérhetővé tétele után csak játékból több tízezer jelent meg, annak ellenére, hogy az iTunesre való feljutáshoz regisztrálni kell a fejlesztőt és az alkalmazást az Apple-nél. Amelynek az az előnye is megvan az online terjesztésből, hogy a hálózati forgalom árbevételének 15-20 százalékát megkapja. Akkor is, ha az alkalmazásért külön nem kell fizetni.

Természetes módon a Google ugyanígy jár el az Androiddal. Az Android egy nyílt forráskódú, tehát nyilvános és ingyenes mobiltelefonszoftver-platform: fejlesztési és futtatási környezet. A Google bevallott célja, hogy az internetnél nagyobb népességű mobilvilágban is értékesítsen reklámokat, beleértve a YouTube videoklipjeit is, aminek érdekében be fog szállni a digitális televíziózás terjedése során felszabaduló frekvenciasáv mobilinternet célú felhasználásába.

Néhány nappal ezelőtt bejelentették, hogy maga a Samsung is kiad androidos mobiltelefont, konkrétan az I7500-at, mintegy 300 euróba fog kerülni, illetve különböző szolgáltatók, különböző hűségidőkért, különböző, de ennél lényegesen alacsonyabb árakon is fogják adni. Két további, androidos Samsung telefon megjelenése várható 2009-ben. A Samsung lépése biztosan felpörgeti a többi gyártó fejlesztését, az év végére már 10-nél is több androidos készüléktípus lesz majd. Mindenesetre az Android Market (piac) az a hely, ahonnan az androidos szoftvereket le lehet tölteni, itt még nincs több tízezer tétel, csak olyan 100, de majd felszaporodnak, ahogy a készülékek kikerülnek a vásárlókhoz.

Miután az okos telefonok majd 1/5-e Microsoft Windows Mobile operációs rendszerű, és már régebb óta lehet mobiltelefon-alkalmazást is írni a szabványos, Microsoft fejlesztőeszközökkel, tehát itt van az ideje, hogy harmadikként a Microsoft is megnyissa az online mobilszoftverboltot, be is jelentették, hogy tervezik. S ha okos telefon, akkor a Nokia sem maradhat ki: még februárban bejelentették, hogy megnyitják az Ovi alkalmazás-áruházat (ovi.store.com), ahol lapzártakor az "Ovi Store Coming Soon" felirat volt olvasható.

Tévedés ne essék, mindenfajta mobiltelefonra található szoftver az interneten, ha nem ingyenesen, akkor fizetősen, ha nem törvényesen, akkor feltörve. Itt csak a "hivatalos márkakereskedésekről" szóltunk. A legnépszerűbb internetes alkalmazásoknak (Facebook, Twitter, Google Earth, Mail stb.) a gyártóktól függetlenül is megvan a mobilos változatuk.

Kötelességünk a figyelmeztetés: a nem hivatalos szoftverforrások kockázatosak. Nem az lehet a legnagyobb baj, hogy nem működik a letöltött szoftver, hanem hogy nem azt csinálja, amit szeretnénk, például emelt díjas, külföldi hívásokat indít... Aki viszont nem kíváncsi, az nem szerez érdekes tapasztalatokat.