Szigetelés lesz a kvótabevételből
A kormány szerdai döntése nyomán a zöldtárca várhatóan június végéig kiírhatja a kiotói kvótabevételből finanszírozott Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény pályázatokat. Az új, klímavédelmi célt szolgáló pályázatok javítják az épületek energiahatékonyságát, és így csökkentik az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátását. Az épületek adják ugyanis a teljes hazai kibocsátás 30 százalékát. Számítások szerint a hazai épületállomány energiahatékony átalakítása 2025-re a szén-dioxid kibocsátás mintegy évi hatmillió tonnás csökkenését eredményezhetné.
Az új pályázatok fogadását a zöldtárca fejlesztési igazgatósága koordinálja majd, kezelésükben az épületenergetikai ügyekben gyakorlattal rendelkező Építésügyi Minőség-ellenőrző Intézetet (ÉMI) és az Energia Központ Kht. is közreműködik. Az új beruházások közös és legfontosabb vonása, hogy jó hatásfokú, mérhető kibocsátáscsökkentést kell felmutatniuk. Szabó Imre szakminiszter szerint az eddigi panelprogramoknál nem volt szempont, hogy a fejlesztések mennyi kibocsátáscsökkentéssel járnak.
A megtakarított kibocsátási kvótákból befolyt teljes bevétel elköltésére csak átlátható és hatékony módon kerülhet sor, kizárólag klímavédelmet szolgáló célokra - jelentette ki a miniszter. (Korábban arról volt szó, hogy a kormány a klímapénzek egy részét zárolja.) Eddig összesen 28,2 milliárd forint bevétel folyt be az öszszesen 8,6 millió kiotói kibocsátási egység értékesítéséből. Szabó Imre szerint jelenleg is folynak tárgyalások újabb kvóták eladásáról.
A szaktárca úgy látja, hogy az energiahatékonyságot ösztönző támogatások a lakosságot szociálisan jobb helyzetbe hozzák azzal, hogy csökkentik az energiára fordított háztartási kiadásokat (emellett értékesebbé is válhatnak ezek a lakások - A szerk.). A klímavédelmi mintaprojektek ösztönzik az energiatudatos épületfelújítás elterjedését, meghosszabbodik a régi épületek élettartama, hosszú távon pedig csökkenhet az ország energiafüggősége.
A hagyományos építésű és a panellakásokban, valamint családi házban élők is pályázhatnak nyílászárók felújítására vagy cseréjére, homlokzatok és födémek hőszigetelésére, épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére és felújítására. Szintén szóba jöhet megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia vagy áramtermelő berendezések létesítése, illetve árnyékolók, árnyékvetők felszerelése.
A tervek szerint olyan középület felújítására is lehet majd pályázni, amelynek energiatanúsítványa C kategóriánál rosszabb minősítésű. Olyan önkormányzatok, költségvetési és társadalmi szervezetek, alapítványok és közhasznú társaságok jelentkezhetnek, amelyek a felújítandó épületekben közszolgáltatási feladatot látnak el. Pályázhatnak továbbá középiskolák, képző intézetek és felsőoktatási intézmények.
A magán- és az intézményi pályázatokban is érvényesül a Klímabónusz: az energiahatékonyabb felújítások nagyobb támogatásra jogosultak.
Szabó Imre elképzelhetőnek tartja - bár a konkrét pályázati feltételeken még dolgoznak -, hogy a fejlesztések 35-50 százalékát lehet pályázati támogatásként elnyerni. Arra viszont még nincs adat, hogy a 28,2 milliárdos klímafejlesztéssel mennyivel csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátásunk.
