Megépítették az Orion űrhajót
Az USA már dolgozik azon a terven, amelynek célja, hogy 2013-tól új amerikai űrhajó álljon szolgálatba. Az Orion névre keresztelt űreszköz segítségével a Nemzetközi Űrállomásra, 2020-tól pedig a Holdra utazhatnak az űrhajósok. A harmincas években - a tervek szerint - már a Mars meghódítása lesz a cél. Az űrhajót az Ares-1 hordozórakéta állítja Föld körüli pályára, a Nemzetközi Űrállomás kiszolgálásához hat, holdutazás esetén pedig négy személlyel.
Ha az indításkor bármi balul ütne ki, s az Ares-1 felrobbanna, a rakéta tetejére helyezett Oriont egy mentőrakétának kell gyakorlatilag letépnie róla, hogy a felrobbanó rakétától minél messzebb vigye azt. (Hasonló balesetre a Szovjetunióban már volt példa, ott a mentőrakéta sikeresen üzemelt, az űrhajósok megmenekültek.)
A mentőrakéta tesztpéldányát már átszállították a White Sands légi támaszpontra, ahol még a nyáron megkezdődnek vele a tesztek. Május 20-án pedig az Orion makettjére illesztett ejtőernyőrendszert próbálták ki sikerrel, s ezzel az ejtőernyő tesztelésének többéves sorozata is megkezdődött.
Az Ares-1 első fokozata többször felhasználható szilárd hajtóanyagú konstrukció, amelyet az űrrepülőgép jól bevált gyorsítófokozatából fejlesztettek ki. A második, felső fokozat J-2X nevű hajtóművét pedig az Apollo-programban használt Saturn-1B és a Saturn- 5 rakéták motorjai alapján dolgozták ki, hajtóanyaga folyékony oxigén és hidrogén.
Kedvezően nagy, 25 tonna az Ares-1 hasznos terhelése. Indításkor az első fokozat 2,5 percig működik, és ezalatt 58 km magasságra viszi fel az egységet, amely 4,8 Mach sebességet ér el. Ekkor az első fokozat leválik, és begyújt a második fokozat, a Földtől 129 km-re távolítva el az Orion űrhajót. Itt a második fokozat is leválik, és az Orion saját hajtóművét használva jut fel 300 km magasságba. A küldetés célja szerint itt vagy a Nemzetközi Űrállomáshoz dokkol, vagy elindul a Hold felé. (Utóbbi esetben még előtte hozzákapcsolódik az Ares-5 hordozórakétával pályára állított Altair nevű holdkomphoz.) Az Ares-1 kiégett első fokozata visszahull a Földre úgy, hogy 4,5 km magasságban leválik róla a hővédő pajzs, majd az értékes, újra felhasználható rakétafokozat ejtőernyővel ér vizet.
Ha minden a tervek szerint halad, akkor az Ares-1 első tesztelésére már augusztus végén sor kerülhet, igaz, addigra a rakétának csak az első fokozatát építik meg, a többit makettként illesztik rá. Az Orion első, ember nélküli kísérleti repülésére 2013 decemberében, az első emberes berepülésre 2014-ben kerülhet sor. Az így szerzett tapasztalatokat is felhasználják a teljes rendszer konstrukciójának finomításához, amitől azt remélik, hogy 2020-tól megkezdődhetnek az újabb holdutazások. A Holdra való (sikeres) visszatérés elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember ezután (a harmincas években) megvethesse lábát a Marson is. Mindez legalább olyan nagyszabású terv, mint az, amelyben J. F. Kennedy amerikai elnök 1961 májusában meghirdette az USA emberes holdra szállásának megvalósítását.