Átlagosan évente egyszer fordul elő, hogy villám csap repülőbe. A legtöbb gép teste alumíniumból vagy más jól vezető anyagból van, így egy elektromosan töltött felhőn áthaladva sokszor maga indukálja a kisülést. A villám általában a gép valamely kiszögellésébe "csap bele", rendszerint az orrába vagy a szárnyak hegyébe. A repülő teste és a felhő közt záródik az áramkör: az elektromosság végigfut a gép testén, majd egy másik kiszögellésen keresztül távozik. Ha a külső vezetőréteg szakadásmentes - s ezt rendszeresen ellenőrzik -, az áram a gép felszínén folyik, a repülő belsejében nem érezhető a hatása. A műszereknél ugyan felléphetnek igen rövid ideig tartó interferenciajelenségek, s az utasok is felfigyelnek a villám fényére és hangjára - mindez azonban az ijedtségen túl semmilyen kárt nem okoz.

A villámcsapás tehát nem vezet közvetlen katasztrófához. Közvetett hatásai viszont végzetesek lehetnének - ám a gép összes, az elektromos kisülések szempontjából sérülékeny pontját különleges védelemmel látják el. Az egyik kritikus pont a gyúlékony üzemanyag, ami akár egyetlen szikra hatására is belobbanhat. Ezt elkerülendő a tankokat olyan borítással látják el, mely elég vastag és ellenálló ahhoz, hogy még ha tűz ütne is ki a gépen, se tudjon átégni. A szállítócsövek, csapok, szelepek elemei kivétel nélkül hézagmentesen illeszkednek egymáshoz, hogy a gépen átfutó elektromosság ne tudjon egy-egy apró résen "átcsapva" szikrát vetni. A repülőgép másik kritikus része a számítógépes rendszer, illetve az elektromos berendezései. A villámcsapás energiája ugyan elkerüli ezeket, de a kisülés áramot indukálhat a készülékekben és a kábelekben, ami meghibásodásokhoz vagy tűzhöz vezethet. Éppen ezért az összes, a biztonságos repüléshez és leszálláshoz nélkülözhetetlen rendszer úgy van árnyékolva és földelve, hogy a kisülés semmiképpen ne tegyen kárt bennük. Különleges védelmet kívánnak az olyan, a repülést segítő berendezések, mint a radar, melyeket nem lehet a villámcsapás elől a gép belsejébe "rejteni". Ezek elől hasonló módszerrel terelik el a kisüléseket, mint ahogy egy villámhárító védi a házakat.

Villámcsapás miatt utoljára 47 éve, 1962-ben zuhant le repülő: az amerikai gép üzemanyagtartálya robbant fel. A mai utasszállítók tervezésénél és üzemeltetésénél azonban már az összes előre látható veszélyre felkészülnek. Így az is valószínűtlen, hogy a gép önmagában a rendkívül rossz időjárási viszonyok miatt zuhant volna le. Ezt támasztja alá az is, hogy a tragikus éjjelen két másik gép is áthaladt ugyanazon a "viharzónán" - és épségben érték el céljukat. A szakértők úgy vélik, a 447-es járat tragédiáját több kedvezőtlen esemény egyidejű fellépése okozta, melyek egyike lehetett csupán villámcsapás vagy egy légörvény.

Tart a nyomozás a roncsok után