Nekem úgy tűnik, egy egész médiaiparág fejlődött ki, hogy az időről időre felbukkanó tanulmányokból kibogarásszák és értelmezzék - az illető tévé- vagy rádiócsatornán, hírügynökségben vagy lapnál dolgozó újságíró szakértelme szerint helyesen vagy helytelenül - az illető kutatók következtetéseit. Többnyire pedig úgy, hogy az lehetőleg elrettentő legyen.

Eközben a valóban hiteles éghajlatkutatók jóval tartózkodóbbak. Ami nem is csoda, hiszen a tudomány jelenlegi állása szerint még a közeli napok időjárását is csak egy hétre előre lehet mérvadónak tekinteni. Pedig egy-egy földrajzi egység meteorológiai viszonyait is számtalan tényező befolyásolja, s ez a komplexitás a számítógépes prognózisok jelentős fejlődése ellenére nagyban behatárolja az előrejelzések időhatárát.

A hosszú távú klíma napokra, netán méterekre leosztott adatsoraival pedig végképp csínján kell bánni. A kutatók még csak-csak képesek értelmezni az egyes mérési eredményeket, ám a média bulvárízűen odavetett jóslatai vajmi kevéssé hitelesek, bár borzongatásra - no meg helykitöltésre - tökéletesen alkalmasak.

Persze itt gyakran olyan gondokról - mint az éhezésről, a szegénységről - van szó, amiket klímaváltozástól függetlenül az egyes országoknak meg kellene oldaniuk, de amikkel nem tudnak megbirkózni, és ezt most egy elegáns mozdulattal a fátumszerűen közelgő klímaváltozás nyakába lehet sózni. Ez azonban vajmi ritkán olvasható a hírekben.